Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)
Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)
között kölcsönös hatalmaskodások kezdődtek, ekkor írták le az ezekben részt vett jobbágyok neveit. (L. fenn a táblát.) 0Szentlászló Palotától délnyugatra a Duna mellett az egykori Besenyő, a XV. században már Szentlászló az óbudai káptalan birtoka. A Rákos patak torkolatánál feküdt. A szentlászlói jobbágyok gyakran szereztek maguknak szőlőt a túlsó parton, sőt olykor polgárokká lettek Óbudán. A falun át vezetett Jenő érintésével a Duna mellett Pestre haladó út. A Jenőn át hazamenő szentlászlói jobbágyokat 1472-ben az apácák jobbágyai megtámadták. Ezt az adatot is felhasználtuk fenti táblázatunkban. A prépost 1480-ban halastavat is ásatott itt, azonban a parasztok a Dunában is halászgattak. 03 ' Jené A szigeti apácák Jenő, másként Révjenő faluja délen Pest határával érintkezett, és ez állandó súrlódásokhoz vezetett a polgárok és az apácák között. Eleinte az apácák a közbe eső Űjbécsre is fenntartották igényüket, de később már lemondva közölték, hogy Űjbécset Pest bekebelezte. A szigeti premontreieknek a Rákos mezejénél fekvő földjeit bér fejében — szintén Jenőhöz csatolták az apácák, azonban itt is szembekerültek a j>estiekkel. A polgárok, talán a mai Városligetben fekvő és Jenőhöz tartozó Csíkos és Agaras tavakat is elfoglalták. Az apácák hiába pereskedtek: noha a feudális állam bíróságai Mátyás alatt is nekik adtak igazat, az ítéleteket csak rövid időre lehetett végrehajtani. Jenőn különben majorságot is létesített a kolostor, ezt azonban jóllehet a falu közel esett 1512-ben szintén elfoglalta egy pesti polgár: Hassi János. A fővároshoz közeli fekvése nyilván hozzájárult ahhoz, hogy 1524-ben a pécsi püspök borospincét akart itt létesíteni. A templom kegyura eredetileg a szigeti premontrei kolostor volt, később azonban az apácák szerezték meg, akik a váci egyházmegyének fizetendő és a plébánia után járó kathedraticum nevű egyházi adó alól is mentességet szereztek. A falu jelentőségét a Fel hévízre átvezető fontos jenői rév adta meg. Helye a mai Margit-híd táján lehetett. A kikötő révészei eredetileg a pesti királyi hajósokkal egy közösséghez tartoztak, később azonban, amikor a rév az apácák birtokába került, azok jobbágyai lettek. A kolostor 1375-ben kiegyezett a Buda környéki összes rév vámokra igényt tartó óbudai káptalannal, sokkal több nehézségük volt azonban a pesti hajósokkal. Ezek a XVI. századra szinte kiszorították a jenői hajósokat az átkelő forgalomból. Időnként Eelhévíz birtokosaival is viszálykodnia kellett az apácáknak, máskor pedig a dunai hajómalmok akadályozták a forgalmat. 04 Szentmihály Szentmihály pontos helyét sajnos, nem ismerjük. Hozzá tartoztak a Rákos melletti Nemes és Nagyos nevű földek is. Az itteni jobbágyok részt vettek földesuruk, a szigeti apácakolostor parancsára különféle hatalmaskodásokban, és a jenői réven át Felhévízen is megfordultak. A XV-XVI. században a váci püspökséggel pereskedtek a kathedraticum nevű adó nem fizetése miatt. A szentmihályi parasztoknak Csömörön voltak szőlőik. Úgy látszik, hogy Csabával is szomszédos volt Szentmihály. 05 Cinkota Talán szomszédos lehetett a Rákos pataknál az apácák másik birtokával, Cinkotával is. Ez utóbbi Kövérrel volt határos, és a XIV. században területébe olvadhatott Farkashalom. Kövér miatt az apácák újabb ellentétbe kerültek a pesti polgárokkal. Kelet felé a szomszédos Csíktarcsa birtokosaival szintén pereskedtek a XV. század közepén az apácák. Ekkor juhnyájról is olvasunk, a faluban nyilván juhtenyésztők éltek. Fithos Ferenc juhtenyésztő cinkotai paraszt vagyona tette lehetővé vejének, Szentmihályi Kis Jánosnak, hogy Pesten ingatlant szerezzen, és bejusson a patríciátusba. Előbbi táblázatunkból látjuk, hogy Cinkota Pest környékének legnépesebb, de fejletlen iparú faluja volt. Itt is ellentétekre vezetett a kathedraticum-fizetés a váci egyházmegye és az apácák, illetőleg jobbágyaik között. Más viszályok is keletkeztek a püspökség és a földesúr között. A plébánia ugyanis fel volt mentve a püspöki hatáskör alól, és az apácák többi falujával együtt az esztergomi érsek alá tartozott, mégis a század második felében Szlavóniai András plébános a váci püspököt ismerte el főpásztorának, elvitte az egyházi kegyszereket, amelyeknek csak egy részét adta vissza a pesti tanács közbenj Tanítójával, Mátyás deákkal elpusztíttatta a cinkotaiak szőlőjét, és a kathedraticumot is be akarta szedetni. A jobbágyok, akik földesuruk és a plébános viszályában csak veszíthettek, közjegyző előtt voltak kénytelenek tiltakozni. A falu és Pest kapcsolatát mutatja, hogy a tiltakozás tanúi között Cinkotán öt jobbágy mellett három pesti polgár is szerepelt. A falusi lakosság a juhtenyésztés mellett szőlőművelésből élt, de nemcsak itt, hanem Csömörön is voltak szőlőik. Középkori templomának maradványait a mostani evangélikus templom építésénél használták fel. 66 Keresztúr Keresztúrról nem sokat tudunk. A XIV. századelején Henc fia János budavári rektor birtoka, szomszédos volt Ecserrel. Egy itteni kovács tett vallomást a XV. század végén a cinkotai Fithos Ferenc örökösödési perében. A török korban Cinkota szomszédja. 07 Csaba Rákoscsaba ma Budapesthez tartozik, azonban ez az egyetlen falu, amely kívül esett a kétmérföldes körön, mégis a fővároshoz került. Főúri birtokosai voltak: Szécsiek, majd Werbőczy, utána a budai domonkosok. Temploma sokáig fennmaradt. 68 Szentlôrinc Szentlőrinc királynéi birtok volt, lakói a XIV. században Erzsébet királynétól kiváltságot szereztek. A XV. század elején a Harasztiaké, akiktől Zsigmond cserével megszerezte, hogy
