Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)
Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG
A már csak elemeiből, köveiből ismert renaissance palotáknál nem sokkal kisebb jelentőségűek a nagyméretű bronzszobrok és bronz-domborművek, melyekről a források légiója emlékezik meg. 214 Monumentális szoboralakok lehettek Hunyadi János, László és Mátyás. Egy páncélos kartöredék alapján vörösmárványnak tarthatjuk. 215 A belső udvar kapuja mellett álló két kardot, szekercét, pajzsot tartó meztelen harcos diadaljelvényekkel díszített talapzaton állt. 210 A küzdőtér (hyppodrom) közepén emelkedő, Hunyadi László emlékére öntött és arcvonásait viselő Héraklészt ugyanúgy elvitték, mint a többi bronzszobrot. 217 A buzogányos Herkules mellett azonban makacsul tartja még magát a citeras Apollo és a tegezés Diana emlegetése, melyeket szépségük miatt mint hadizsákmányt a konstantinápolyi Hyppodromban állítottak fel. 218 A forráshelyek ellenére az eddigi kutatás érvek nélkül elfogadta, vagy bírálat nélkül elvetette az antik isteneknek ezt az ábrázolását. Az ásatások két azonos formájú hasábból és bronz akantuszlevelekkel díszített kerek vörösmárvány korongból összeillesztett talapzattöredéket hoztak felszínre a belső díszudvaron. Tekintettel arra, hogy a meztelen harcosok talapzatán diadaljelvények voltak láthatók, a talapzatok egy másik nagyszabású bronzszoborpár, talán Apollo és Diana létezését valószínűsítik. És ha a források legalább ilyen mértékig megbízhatóak, miért ne fogadhatnánk el Traui Jakabot nagy faragó és bronzöntő mesternek, annál is inkább, mivelhogy Istvánffy a szobrok öntőjeként félreérthetetlenül Traui Jakabot nevezte meg. 219 A XIII. század elejei budai bronzöntés, Zsigmond király aranyozott bronzszobra 220 a nagyváradi műhelyből érzékeltetik azokat az előzményeket, amelyek lehetővé tették egy hatalmas bronzöntő műhely megteremtését. 221 A talapzatok vörösmárvány- és bronzdíszítés kombinációja a firenzeiVerrocchio-műhely technikáját juttatja eszünkbe. Ugyanilyen irányba mutat egy másik adat, amely szerint Verrocchiónak Mátyás megbízottja nagyobb összeget fizet ki kút számára készült szoborért. Feltehető az is, hogy Traui Jakab, akárcsak Giovanni Dalmata, Verrocchionál tanult. Ezt a feltevést meglepően támasztja alá a budai palota egyik szobájának koronapárkánya. A képfrízen tekergő kígyó vagy sárkány megszólalásig hasonlít a londoni Nagy Sándort ábrázoló stucco-reliefhez, melynek alapján a budai sárkányfejet Verrochio Nagy Sándor domborművére vezethetjük viszsza. 222 Hasonló sárkányfejek egész sora ismerhető fel a váci, balassagyarmati és nyírbátori Báthoricímereken. Ezt pedig nem lehet azzal magyarázni, hogy mestereik Mátyás gyújteményé122. Vörösmárvány vízköpő delfin feltehetőleg a budai királyi palota nagy kútjáról 123. Mátyás és Beatrix címerével díszített kút a budai királyi palota déli udvarában
