Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

és több olyan jelentős mezőváros, mint Sztropkó, a hegyaljai mezővárosok, Szikszó vagy Rozsnyó. Ha Kassa fontosabb város is volt például Bártfánál, nyilvánvaló, hogy hatósugara csak bizonyos árucikkeknél ért el odáig. Fel kell tehát tennünk, hogy Buda nyolcmérföldes körzetén osztozott Fehérvárral és a mezővárosokkal, Kassa is Lőcsével és társaival, Pozsony is Sopronnal és Győrrel, Nagyvárad Debrecennel, Besztercebánya Zsolnával stb. Jogosultnak látszik ezért még egy mintegy harmincöt" km-es, azaz valamivel több, mint négymérföldes körzettel is számolni, ami Buda és Fehérvár, illetőleg a többi mezőváros közti határvonalat jelentené. Mivel pedig Buda közvetlen piackörzetét ennek felében, két mérföldben állapítottuk meg, itt bizonyára más mezővárosoknak kellett feküdniük, amelyek a közvetlen piac szerepét játszották. Es valóban, találunk is ilyeneket, ha nem is minden útvonalon pontosan a harmincöt km-es sugár végpontján. Ide esik azonban Visegrád és Vác városa, és alig valamivel messzebb fekszik Esztergom. Jogi szabályzatok alapján igazolni tudtuk, hogy valóban párhuzamos gyűrűk vették körül a fővárost. Feltételezzük, hogy ezek a gyűrűk nem csupán a főváros bizonyos fokú jogi hatósugarának végpontjait kötötték össze, hanem a város gazdasági hatása is itt érvényesült, sőt esetleg egyébként is kapcsolatok fűzték ehhez a területhez. Mindennek igazolása a továbbiak feladata. Részletesebben természetesen csak a közvetlen piackörzettel foglalkozunk. 2. A HÁROM VÁROS KÖRNYÉKÉNEK HELVRAJZA A főváros szűkebb piaekörzete földrajzi és ennek megfelelően gazdasági jellege alapján két nagy csoportra oszlik: A Duna-jobbpartra és -balpartra. Az utóbbi csoporthoz sorolhatók a folyó szigetei is. Az előbbi hegyvidékére tekintettel elsősorban szőlőtermelő, míg a bal part nem mutatja egyik mezőgazdasági művelési ágnak a túlsúlyát sem. Külön kell tehát foglalkoznunk velük. Először rövid helyrajzi séta formájában ismertetjük az egyes falvakra vonatkozó és főleg J el magyarázat: I. Szent Gellért plébánia körzete II. Zsidó- és Szent János utcák III. Nagyboldogasszony-templom körzete IV. Lógod V. Szentistván-külváros VI. Magdolna-templom körzete VII. Tótfalu VIII. Taschental IX. Szentpéter-külváros X. Felhévíz XI. Újváros Szent Erzsébet kórház Szent Gellért-templom Vár Szent Zsigmond préposság Szent János kolostor Szent György-templom Városháza Nagyboldogasszony-templom Szent Mihály-templom Szent Miklós-kolostor Kammerhof Szent Magdolna-templom Lógod i templom Irgalmasság anyja kolostor Szent Péter-templom Szent István kolostor Felhévízi királyi kúria Szentháromság-templom Szentlélek- kórház Szent Lázár-templom 1. Buda a plébániahatárokkal 1440 körül