Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

Van egy második piackörzet is. Ennek a létét is tudjuk jogi szabályokkal igazolni. A Jogkönyv 273-as fejezete a városból száműzötteknek nem engedi meg Buda megközelítését olyan távolságra, mint amilyenre Székesfehérvár fekszik a várostól. A továbbiakban megmondja, hogy ez nyolc mérföld. A főváros tehát megbüntethette a száműzötteket, ha nyolc mérföldön kereken hatvanhét km-en — belül találta őket. Ezt a szabályzatot a tárnoki jog is átvette. A 98. és 101. fejezetek lényegében ugyanazt mondják ki, mint a budai jog. Ezek szerint nemcsak Buda, hanem a többi tárnoki város is elfoghatott, megbüntethetett a városból száműzött egyéneket, ha hatvanhét km-es körön belül találták őket. Más vonatkozásban is feltűnik ez a nyolcmérföldes gyűrű. A pesti Collegium charitatis nevű testvéridet 1524. évi alapszabályai szerint, ha egy tag ebben a körzetben hal meg, és családja a városban kívánja eltemettetni, akkor küldjön ki a társulat két szekeret egy pappal a halottért, és temesse el Pesten. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a hatvanhét km-eskör apolgárság tudatában úgy élt, mint amely valamilyen formában a városhoz tartozik.

38 Térképre vetítve a testvérvárosok és Székesfehérvár távolságát, és ezzel a sugárral kört rajzolva, azt találjuk, hogy pontosan ezen a körön, vagy attól nem messze, városi, mezővárosi gyűrű veszi körül a fővárost: Székesfehérvár, Tata, Neszmély, Szőgyén, Ipolypásztó, Oroszi, Patak, Dejtár, Szanda, Apc. Valamivel közelebb vagy távolabb fekszenek ettől a körtől Bánhida, Szőny, Visk, Ság, Balassagyarmat, Pásztó, Gyöngyöspata, Gyöngyös, Hatvan, Jászberény, Bicske, Szele, Cegléd. A legtöbb fontos útvonalon, amely kivezet a fővárosból, a nyolcmérföldes gyűrűn vagy ettől nem messze mezőváros, Fehérvár esetében város terült el. Mivel légvonalban számoltunk, természetesen az eltérések megmagyarázhatók. Nyilvánvaló, hogy a város vonzási köre erre a területre is kiterjedt, ez bizonyos mértékben piackörzetéhez számított, de ugyanakkor arra is kell gondolnunk, hogy ezen a területen nem volt gazdasági befolyása olyan mértékű, mint a kétmérföldes körben. Ha ugyanis Buda hatósugara Székesfehérvárig ért, Székesfehérváré Budáig, tehát a két város osztozott itt egymással. A gyűrű végpontján fekvő mezővárosok többségénél nem kellene arra gondolnunk, bár ezek piackörzete a várostól való távolságuk miatt feltétlenül nem csupán (vagy csak részben) alkörzete lehetett a városnak. Különösen Kassa példája mutatja ezt. Pontosan a nyolcmérföldes körzete határán feküdt Lőcse és Bártfa városa,