Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

patríciust, Beke Ferencet támad. Meg kell emlékeznünk még az úgynevezett rekord álé- énekről. Tudjuk, hogy az iskolások ünnepek, ünnepségek alkalmával „rekordáltak" az uralkodó előtt. Az iskolamesterek éneket szereztek, betanították a diákokkal, akik alamizsnáéit elénekelték. Sajnos, ilyen nem maradt fenn. Ide lehetne sorolni esetleg a Thuróczynál olvasható leírást a Mátyás megválasztásakor kiáltozó fiúkról, akik nyilván kortesszövegeket, -verseket mondtak. A XVI. században le is jegyezték ezt az állítólagos Mátyás-éneket, amelynek hitelességét azonban vitatják. Kétségtelen viszont, hogy 1527-ben valamiféle éneket énekeltek János király dicsőítésére. A humanizmusról annyi kézikönyv emlékezik meg, hogy ott bárki megtalálhatja azt, amit keres. Inkább arra szeretnénk kitérni, ami a polgárságra hatott. Már Zsigmond korában hatott a humanizmus, elsősorban a központi hivatalok munkatársain keresztül. A Zsigmond utáni zavaros két évtizedben Vitéz János váradi püspök, kancellár környezete képviselte ezt az új irányzatot. Ahogy egyre nagyobb számban jutottak a királyi udvarba olasz egyetemeken végzett fiatalok, úgy terjedt a humanizmus, bár a deákműveltséget még nem szorította ki. Mátyás maga bizonyos mértékben szintén humanista képzést kapott, és mindig, de főleg a nápolyi királylánnyal (Beatrixszel) történt házassága óta igényelte, hogy őt is annak tartsák. Külföldi humanistáknak adott megbízatásokat, ilyeneket udvarába fogadott, mint ahogy időnkénti visszahatásokkal főbb hivatalnokaivá is előszeretettel nevezett ki ilyen iskolázottsága hazaiakat. Udvarában jelentős szerepet játszott az újplatonista filozófiai irányzat, amely szintén az olasz egyetemekre járt magyarok, illetőleg ideszakadt olaszok útján terjedt, Ennek a filozófiának a világképe természetesen nem egyezett a katolikus egyházéval, hiszen lehetőséget adott a lélek halhatatlansága tagadására. Budán újplatonista kör alakult, amelynek tagjai filozófiai vitákat rendeztek maguk között, olykor a király és királynő bevonásával is, és leveleztek az olasz újplatonikus filozófusokkal, mint Marsi lio Ficinóval. Kapcsolatai voltak az újplatonizmussal Janus Pannoniusnak, a humanista költőnek, Váradi Péter kancellárnak és másoknak. Igaz, nem volt mindenki, aki az olasz egyetemeken tanult, az újplatonizmus híve. Egy magát Joannes Pannoniusnak, Pannóniai Jánosnak (Janus Pannoniushoz hasonlóan) nevező egyén, feltehetően pap, aki maga is olasz egyetemen tanult, a keresztény hit nevében támadta Marsiliót, aki elutasítóan válaszolt. Pannóniai János kilétét nem tudjuk, csak azt, hogy Budán élt. Mátyás híres könyvtárát, a Corvinát a török időkig a humanisták mindenütt számon tartottá humanizmus Mátyás idején 33. llkus Márton menny; és két napórával, 14S0. glóbusza asztrolábiunimal 34. Ilkus eíinere a glóbuszon Mátyás könyvtára