Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

Humanista csoportok Mátyás idején A humanizmus szélesebb körűvé válása a Jagellókorban A polgárság és a humanizmus Humanista körök ták, és különböző országokból meglátogatták. Természetesen a hazai humanisták művelődésére is szolgált. A király udvarában több olasz humanista tartózkodott. Bonfinin kívül felsorolhatjuk a király „bölcs mondásait és tetteit" összeíró Galeotto Marziót, az olasz püspök és történetíró Ranzanót, a királyt dicsőítő Brandolinust, az újplatonista Bandinit, a könyvtáros Ugolettit és másokat. A király mellett az udvartartásban élő humanista főpapok körül, azok támogatásával kisebb csoportok keletkeztek. A legfontosabbak voltak Vitéz János prímásnak és unokaöccsének, a költő püspök Janus Pannoniusnak a körei. Általában kancelláriai, kincstári tisztviselők tartoztak közéjük, de hozzájuk kell számítanunk Mátyás utolsó kincstartóját, Nagylucsei *Orbánt is. Többségük, így maga Vitéz és unokaöccse, kis- és középnemesi eredetű volt, de találunk köztük főúri család sarját (Bátori Miklós váci püspök), városi polgárfit (Váradi Péter főkancellár kalocsai érsek), sőt mezővárosi paraszt-polgári származásút is (Handó György kincstartó és főkancellár, kalocsai érsek, Kálmáncsehi Domokos tisztviselő és diplomata, prépost, majd püspök és érsek). Elhibázott dolog lenne származásuk alapján megítélni őket, bár például Handó mindvégig inkább polgári értelmiségi, mint feudális főpap volt. Míg Mátyás idejében a humanizmus a király környezetében élők szűk körére korlátozódott, és legnagyobb támogatója maga az uralkodó volt, a Jagelló-korban a kép sokban módosult. Az elődénél szegényebb II. Ulászló kevésbé tudta támogatni az idegen humanistákat, bár Bonfini művét ő fejeztette be. Nem is érdeklődött olyan mértékben a humanizmus iránt, mint Mátyás. Az uralkodó közvetlen mecénássága lényegében megszűnt. Ennek ellenére nem beszélhetünk a humanizmus hanyatlásáról, nem állíthatjuk azt, hogy Mátyás-kori szerepe kérészéletű volt. A központi hivatalokban változatlanul ott ültek azok, akik ezt az irányt képviselték Mátyás idejében: mint Kálmáncsehi, de a Janus-barát Thuz Osvát püspök is II. Ulászló alatt lett kincstartó. A Jagelló-kor egyik nagy mecénása, Bakócz Tamás érsek és főkancellár 1490 előtt is magas állású királyi tanácsos volt. Sokkal inkább, mint Mátyás alatt, néhány kancelláriai főnök körül (Bakócz, Szatmári, vagy a deákműveltsége ellenére a királyi udvarban humanistává váló Szálkai) alakulnak ki a humanista csoportok. Szatmári több magyarországi származású taulót annyagilag is támogatott, hogy olasz egyetemekre járhassanak. Jelentős humanista központ volt a Jagellók alatt a Budán működő cseh kancellária is. Az egyetemi hallgatók is ezt az irányzatot képviselték. Rajtuk keresztül a deákműveltségre is hatott a humanizmus. Míg Mátyás idejében legfeljebb a néhány olasz egyetemen végzett polgárfi vált humanistává, most az egyetemet végzettek nagy része. Bár változatlanul a központi hivatalok vezető szerepe érvényesült a humanizmus terjesztésében, most már a helyi iskolamesterek és papok egy része is a humanisták közé tartozott. Csak budai polgárfiakat tekintve: Kresling plébános klasszikus modorban üdvözlő beszédeket írt, éspedig nem véletlenül Szatmári kancellárhoz; Frankfurter iskolamester vígjátékokat, Haller Ruprecht kanonok latin verset. Budai Ulrik erdélyi kanonok, a gyulafehérvári humanista kör egyik jelentős egyénisége valószínűleg azzal a budai Helbeig Ulrikkal azonos személy, aki 1483-ban iratkozott be az egyetemre Bécsben. Egy nem egészen kétségtelen hitelességű forrás említ egy Budai Simon nevű költőt, aki körülbelül ebben az időben a spanyol király előtt hét nyelven verselt. Ugyancsak Szatmári köréhez tartozott Kakas János is, páduai doktorátusa után a kancellár szolgálatába állott, aki pécsi kanonokká is kinevezte. Az említettek egyike sem vitte magasabbra az egyházi középréteg valamelyik javadalmának megszerzésénél, és állami hivatalt — talán Kakas kivételével — nem viselt. A humanizmus tehát nem csupán a közhivatalnokok ideológiája, hanem a polgári eredetű egyházi középrétegé, is Ez utóbbiból kerülnek ki a reformáció első hirdetői, illetőleg hívei, mint Kresling és Frankfurter. Kakas (és talán Budai Simon) kivételével német származásúak voltak. Mégsem állíthatjuk, hogy a humanizmus a német polgárság ideológiája volt. Valószínűleg csak annyit jelent, hogy mindössze ezekre maradt fenn adatunk. Kakas naplója is csak nemrég került elő, és hasonlóképpen más magyar származású humanistára is jöhet még elő forrás. A következő korszakban már a magyar patríciusok fiainál is kétségtelenül ki lehet mutatni a humanizmus hatását. A bécsi egyetem humanistáival kapcsolatban keletkezett az első közép-európai irodalmi társaság: a Sodalitas Litteraria Danuviana, Dunai Tudós Társaság. Vezető egyénisége a bécsi professzor Konrád Celtis volt, és tagjai közé számítottak a bécsieken kívül a budai humanisták, köztük az akkoriban itt működő cseh kancellária tagjai is. Később Vadianus (Joachim Watt), Collimitius (Georg Tanstetter), Cuspinianus (Johann Spiessheimer) bécsi egyetemi tanárok gyakoroltak nagy hatást a budaiakra. Utóbbi mint a Habsburgok tanácsosa és követe sokszor megfordult Budán. Az idejövő — most már többségében német — humanisták, előszeretettel látogatták a Corvinát, Mátyás könyvtárát, és innen könyveket szereztek, mint maga Cuspinianus vagy Brassicanus. Ä vezető szerepet Budán természetesen a kancelláriai humanistacsoportok játszották. A Jagelló-korban talán több volt köztük a polgári és parasztpolgári eredetű. A főkancellárok közül Bakócz falusi iparos, Szatmári kassai patrícius, Frangepán Gergely horvát gróf, Szálkai viszont