Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

nevezték eJ a helységet. Ez magyarázatul szolgálhatna arra is, hogy a ,,hun történet" szerint Buda megölése után tilalmazott volt a Budavár elnevezés. Bizonyosra azonban ezt sem állíthatjuk több Buda szereplése miatt. Várostörténeti szempontból fontosabb körülmény az, hogy a hely Budavár nevet kapott. Jelenti ez azt, hogy a római tábort azon a részen, ahol a prépostság épült, várrá alakították a katonai tábor falainak felhasználásával. A prépostság első temploma még nem került felszínre, de biztosan a Fő tér egyik oldalán állt, melynek déli szólén a második templom felépült.

76 A Fő tér és a mögötte, a Vöröskereszt utcáig terjedő háztömb mintegy központja lehetett a korai várnak. A várfal az Árpád-hídfő alatt, a Duna-parton és az Akác utca vonalában követhette a római falat, míg a Szentendrei út felé eső táborrészt a középkorban feladták. A középkorit nagyjából követő újkori utca- és telekhálózatból úgy tűnik, hogy a Polgár utca vonalától az Akác utcáig egyenes vonalban fut egy telekosztás, ami esetleg egy feladott várfal irányát követi. A vár a főtemplom mellett magában foglalta a káptalani házat, a raktárházakat, a prépost népeinek (harcos jobbágyok, iparosok, szőlőművesek stb.) egy részét, s talán egy olyan épületet is, amelyben a király megszállhatott. A vár mellett — Kubinyi szerint délre helyezkedett el a négyszögletes vásártér és ebből, a mai Lajos utca vonalán indult dél felé a Kovács utca, latinosan ,,vicus fabrorum", amely a nyugati fejlődésben az iparos-kereskedő wik-nek felel meg. Egyháza a királyi kápolna jogait élvező Szent Margit-templom volt.

77 Lehet, hogy Péter uralkodása alatt jelentek meg az első betelepített németek és olaszok. Bővebb krónikáink ugyanis Kézaival egyezően azt írják, hogy Péter ,,az erősségeket, várakat és kastélyokat németeknek és olaszoknak adta át őrzésre", sőt azzal is fenyegetőzött, hogy Magyarországon minden tisztséget németekre ruház, és az ország földjét ilyen telepesekkel tölti meg. Ha ez valahol megvalósult, elsősorban Óbudán, Péter kedvelt városában következett be. Péter bukása után csatlósai nem maradhattak meg itt sem, de kézműves és szőlőműves vendégeket minden uralom szívesen látott. Ha hihetünk a nagyobbik Gellért-legendában leírt eseményeknek, a Péter bukását követő években egy német leány talált gyógyulást Gellért pesti sírjánál.

78 Az országot idegen kézre játszó Péter uralma olyan gyűlöletes emlékűvé vált az utódok szemében, hogy a budai káptalan alapítását megíró krónikás nem is őt tüntette fel alapítóként, hanem István királyt, s a budai káptalan oklevelei is az adománytevő László királyt emlegetik első helyen. 5. GELLÉRT PÜSPÖKTŐL AZ ÉPÍTŐ II. GÉZÁIG Pogány- Péter király zsarnoki uralmának bukásával Pest vált országos hírű események színterévé* lázadás 1046-ban az országos elégedetlenségnek a Csanádon összegyűlt urak adtak hangot. Hazahívták a száműzetésben élő Árpád-házi hercegeket, Vazul három fiát: Endrét, Bélát és Leventét. A feudális terheket, kiváltképpen az egyházi tizedet, a dézsmát nehezen tűrő nép Abaújvárra, a hazatérő Endre és Levente elé tódult, és követelte, hogy állítsák vissza a pogányságot, öljék meg a papokat, és rombolják le az egyházakat. Vezérük Békés vár ura, Vata volt, aki táltosokkal vette magát körül, és pogányságának külső jeleként fejét borotválva hajából

1 három csimbókot eresztett. Endrét és Leventét nagy tömeg kísérte a pesti révhez. Ide igyekezett Fehérvárról a llért püspök király fogadására Gellért csanádi püspök is három püspöktársával és Szolnok ispánnal. De amint a rév jobb partjához érkeztek, a lázongó tömeg kövekkel támadt a püspökökre és kíséretükre. Az ájtatos Gellért a támadókra keresztet vetett, amitől azok feldühödve Gellértet szekeréből kirángatták, taligára tették és a Kelenföldi hegyről, a mai Gellérthegyről letaszították. Mivel még lélegzett, mellét lándzsával szúrták át, és fejét egy kövön szétverték. Budli püspököt kövekkel ütötték agyon, Szolnok ispánt a Dunán való átkelés közben ölte meg a csónakos Mutmér, a túlsó partot elérő Besztrik püspökkel pedig az ott várakozó „eretnekek" végeztek. Egyedül Beneta püspök menekült meg, akit az oda érkező Endre szabadított meg. A pogány tábor csalódott várakozásában. Endre felismerte, hogy a táltosok ideje lejárt, oroszországi tartózkodása alatt pedig meggyőződött arról, hogy rendezett államot az egyház támogatása és a rendelkezéseket írásba foglaló papok nélkül nem valósíthat meg. Hátat fordított hát azoknak, akik uralomra segítették, és István király művének folytatója lett, Elnyomta a pogánvlázadást, és a keresztény vallást egyházalapítások mellett Gellért tiszteletének ápolásával erősítette. Gellért tetemét már másnap eltemették a pesti Boldogasszony-egyházban, majd hét év múlva átvitték püspöksége székhelyére, Csanádra.

79 Pest A Gellért-legendákból és egy 1061-i oklevélből ismerjük meg közelebbről a XI. századi Pest viszonyait. Sajnos, az eredeti legendaszöveg nem maradt ránk, csak romlott változatai, a XII.