Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

hanem a bolgár hatalom megjelenése a Pannoniával szomszédos Duna-szakaszon. A frank császári udvarba rendelt avar és szláv vezetők jelenlétében már ekkor megtárgyalhatták a bolgár határvidék kérdéseit. Jóval később, a század harmincas-negyvenes éveiben vált időszerűvé a terjeszkedő morva fejedelemséggel szomszédos Duna-szakasz megerősítése. Erre a Rábától nyugatra életre hívott comitatus megszervezését követően kerülhetett sor. Egyik határszakasz rendezésénél sem számolunk a későbbiek folyamán Pribina szerepével, minthogy nem látjuk igazoltnak, hogy Pribina ducatusa Északkelet-Dunántúlra is kiterjedt, A Conversio és az okleveles anyag ebben a vonatkozásban idézhető adatai kivétel nélkül a Dunántúl déli részére, valamint a RábaBalaton közötti területre vonatkoznak.

94 5. A HONFOGLALÁS KORÁNAK ÉVSZÁZADA Budapest földjének IX. századi története a honfoglaló magyarság megjelenésével zárul. Ennek a 900 körüli évekkel kezdődő és az államalapításig terjedő fontos időszaknak részletesebb történeti áttekintését a későbbi fejezetekben találja meg az olvasó. A következők elsősorban a Budapest földjén előkerült régészeti emlékanyagot és az abból levonható fontosabb tanulságokat foglalják össze. Mint ismeretes, a honfoglaló magyarság az avarokhoz hasonlóan az Alföld és a tiszántúli részek birtokbavétele után pár évvel, legkésőbb 900-ban szállta meg a Dunántúlt, elsősorban annak keleti és északkeleti részeit és a Bécsi-medencéhez vezető útvonalakat, Fővárosunk területe is ez alkalommal cserélt utolsó ízben gazdát. Anonymus a pesti oldalról a megyeri átkelőhelynél vezeti át a foglaló magyar csapatokat a budai oldalra. A foglalás e vitatható részletkérdése mellett, amely Anonymus előadásában valószínűleg X. század végi hagyományt tükröz, amikor már a Megver törzs nemzetségeinek kezében voltak az itteni gázlók, a budai oldal honfoglalás kori régészeti leletei inkább arra utalnak, hogy a honfoglaló magyarság az első időkben a délebbre fekvő tabáni átkelőhelyet és az ettől nyugat felé, valamint északnak vezető útvonalakat szállta meg, illetőleg igyekezett biztosítani. A farkasréti (144. kép) és a kuruclesi sírok a A honfoglaló magyarság megjelenése Budapest földjének birtokbavétele 144. Ezüst veretek a farkasréti honfoglalás kori sírból 14 Budapest története I.