Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.

3. Folyamatosan - még a tanév befejezése előtt is - le kell cserélni azokat az igazgatókat, akiknek politikai vagy szakmai gyengesége olyan mértékű, hogy az iskolai év nyugodt befejezését zavarja. 4. Végre kell hajtani a tanév végéig az igazgatók munkájának megvizsgálását a tanulmányi felügyelök útján, a kerületi MSZMP-szervek bevonásával, és javaslatot kell készíteni azokra nézve, akik vezetői munkakörben tovább nem használhatók. 5. El kell érnünk, hogy az igazgatók nagyobbik része párttag legyen, de legalábbis az egyik szakmai vezető (igazgató, igazgatóhelyettes) politikailag teljesen megbízható legyen. Különös figyelmet kell fordítani azokra az igazgatókra és igazgató-helyettesekre, akik pártonkívüliek, de munkájuk során pozitív, lojális magatartást tanúsítanak. 6. Az egységes nevelőtestületi szellem kialakítása, politikai feltételeinek biztosítása érdekében a tanév elejére nagyobb mértékű áthelyezéseket kell végrehajtani. A fővárosi nevelőtestületek átlagos életkora kb. 41 év, elég sok az idős, 65 éven felüli, sőt 70 év körüli kartárs. A pedagógusok nyugdíjazásának rendezése, azért is fontos, mert a munkatörvénykönyv alapján: csakis saját kérésére (és ez igen kevés volt) vagy pedig használhatatlanság címén (ez jórészt erkölcsi alapot nélkülöző eljárás volt) lehet nyugdíjazni. Az idős pedagógusokkal kapcsolatban ki kell jelentenünk: jó részük politikai téren távol áll, és inkább tudomásul veszi a szocialista építést, úgynevezett „nem politizálok", jó részük testi és szellemi téren már alkalmatlan az ifjúság nevelésére, bár eddigi pályája kifogástalan volt. 7. Szükséges, hogy az átlagos életkor betöltése után - 62 év -, valamennyi pedagógus nyugdíjazásra kerüljön. 8. A művelődésügyi miniszternek jogában álljon a szakmai téren kiváló, politikai téren megfelelő és jó egészségi állapotban lévő pedagógusokat nyugdíjaztatásuk után újra alkalmazni és ezt az alkalmazást tanévről tanévre meghosszabbítani. A fent jelzett feladatok elvégzéséhez hozzáfogtunk, egységes szempontok szerint kiterjedt felmérő munkát végeztünk. Hozzákezdtünk az áthelyezési kérelmek összegyűjtéséhez és értékeléséhez. II. A kerületi oktatási osztályok átszervezése: Az 1950. évben alakultak meg a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok, mindegyikben oktatási osztályok [sic!]. A középiskolák a Fővárosi Tanácshoz, az általános iskolák a kerületi tanácsokhoz tartoztak. Ez a megoldás a régihez - a központosított egységes vezetéshez és ellenőrzéshez - viszonyítva az évek során visszafejlődést jelentett: 1. lazította az iskolák egységes irányítását pedagógiai téren, mert a gyakorlatban 22 egység működött, és a lebonyolítás módjában eltérés mutatkozott, 2. lehetetlenné vált a felfelé ívelő színvonal biztosítása tárgyi és személyi feltételek miatt, 3. tárgyi téren a széttagoltság nem volt alkalmas arra, hogy az egyes kerületekben mutatkozó iskolaellátottság-különbséget áthidalja (az egyes kerületek ragasz-