Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
kodtak a pénzügyi ellátmányhoz, és ez megakadályozta a szükség nagyobb mértékű kielégítését). 4. Az iskolai intézmények vezetői megbízásában valamint lecserélésében a helyi kerületi sovinizmus érvényesült, nem pedig a szakszerűséggel párosult politikai megbízhatóság. Ugyancsak nem a szakszerűség elve nyilvánult meg az egyes személyi felvételeknél, hanem a helyi kívánságok kielégítése. Egyik kerületből a másikba való áthelyezés szinte lehetetlenné lett a helytelenül alkalmazott területi elv miatt. 5. Az egyes kerületi osztályok értéke megcsökkent, mert a kis létszámuk miatt máris nem operatív egységek. Ezért az egységes - tárgyi és személyi feltételek biztosításán nyugvó - vezetés megköveteli: 1. a kerületi oktatási osztályok megszüntetését, 2. a gyámügyi feladatokkal kapcsolatos hatósági teendők átadását a kerületi igazgatási osztályoknak, 3. az alsófokú oktatási intézmények gondokságainak megszüntetését, és a nagyobb iskolák gondnokkal való ellátását. A korszerű és hatékony tanügyigazgatásnak két elven kell nyugodnia: a Fővárosi Tanács Oktatási Osztályának összefogott centralizmuson [sic!], és az igazgatók részére biztosított nagyobb felelősségen és hatáskörön. A kerületi tanácsok a területükön felmerülő igazgatási feladatokat látják el, és gyakorolják az iskolák működésének felügyeletét. Minden kerületi tanácson lenne: 1. Egy - a nagyobb kerületekben két - fő általános tanulmányi felügyelő. Ez a kerületi tanácsi létszámba tartozna, de szakmai irányítását a Fővárosi Tanács Oktatási Osztályától kapná, 2. egy főfelügyelő - az igazgató szintén a kerületi tanácsi létszámban -, aki az óvodák és az általános iskolák gazdálkodását ellenőrzi. A létszám- és munkaerő-gazdálkodás, valamint illetményszámfejtés terén helyes a centralizációra való áttérés. Egyrészt ma nincs nyilvántartásunk, és úgy lenne - másrészt a gépesítés az illetményszámfejtésben munkaerőket szabadítana fel. A felújítási és beszerzési hitelek központi felhasználása pedig biztosítja a takarékosságot és a szükségszerű felhasználását. Az átszervezés azonban csak úgy történhet meg, ha előzetesen az összes feltételek biztosítva vannak, továbbá az is, hogy a tanácstörvény sérelme nélkül lehet végrehajtani. Megjegyezzük, hogy az általunk javasolt átszervezést a megyék területén már végrehajtották. III. Az 1956. évi értelmiségi párthatározat végrehajtásával kapcsolatos feladatok: 1. A kötelező óraszám csökkentése. A pedagógusok kötelező óraszámának felemelését az 1949/50. évben bekövetkezett nagyméretű tanulói létszámszaporulat tette szükségessé. Ugyanakkor ez nem járt fizetésemeléssel,
