Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Bevezetés

ismét felismerte, hogy a házmesterek milyen fontos szerepet játszhatnak a párt szervezésében, ezért a kerületi IIB-k és a Fővárosi Tanács VB is több ülésen foglalkozott fizetésükkel, státusukkal.

60 Az igazi szervezőmunkához állandó párthelyiségek is kellettek, ezért a körzeti és üzemi alapszervezetek igyekeztek visszaszerezni korábbi irodáikat, hiszen ezek lehettek a rendszeresített pártnapok, előadások, pártviták vagy kulturális programok legmegfelelőbb helyszínei.

61 A párt szociális összetételében megindult az elmozdulás az MSZMP által megkívánt norma félé. Elkezdett emelkedni az üzemi párttagok létszáma, míg az értelmiségiek aránya mintegy 6%-ra esett vissza. Az értelmiségiek jelentkezését hátráltatta többek közt Marosán György több nyilatkozata is, mivel ő ezt a réteget hibáztatta az októberi eseményekért. A budapesti pártszervezetek novemberben, majd később is többször adtak hangot félelmüknek a baloldali szektás politikusok visszatérése miatt. Februárra ez a helyzet lényegében megoldódott, legalábbis a korábbi vezető politikusok szintjén. Az MSZMP IIB 1957. február 19-ei ülésén fogadták el azt a határozatot, hogy Rákosi Mátyás és Gerő Ernő nem térhet egyáltalán haza, míg más Moszkvában tartózkodó vezetők hazatérésének idejét különböző határidőkhöz kötötték.

62 1956 októberében a kommunista intézmények közül elsőként a több mint 700 ezer fős tagsággal bíró Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) omlott össze. Az így támadt űrben több demokratikus ifjúsági szerveződés is létrejött. Az 1957. február 25-ei Bp. IIB-ülésre készült agitprop, jelentés foglalkozott az ifjúsági szervezetekkel: egyrészt elemezte a fiatalok, elsősorban az egyetemi ifjúság részvételét a forradalomban, másrészt vizsgálta az újonnan alakult rétegszervezetek tevékenységét.

63 A jelentés kritikus volt a DISZ működésével kapcsolatban és jogosnak tartotta az ifjúság elégedetlenségét, de a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetségen (MAFISZ) kívül lényegében minden szervezetet fenntartással kezelt, mert a jelentés készítőinek véleménye szerint a különböző politikai irányvonalak miatt nem sikerült a rétegszerve-zeteken belül a kommunista fiatalok erőinek egyesítése. 1957 februárjáig nem volt még világos politikai irányvonal arról, hogy kell-e egy új, egységes szervezet, vagy esetleg a DISZ-t felváltó kommunista irányítású tömörülés mellett megmaradhat-e a MAFISZ is. A február 25-ei Bp. IIB-ülésen végül úgy határoztak, hogy a központi határozat előtt nem lehet elkezdeni az új ifjúsági szövetség területi szervezését, és a kommunista fiatalok egyelőre a MAFISZ-ban dolgozzanak tovább. Egy napot kellett azonban csak várni, és a döntés megszületett. Az 1KB 1957. február 26-ai határozata kimondta a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) létrehozását, a március I 1-ei határozata pedig meghatározta feladatait. Az ifjúsági rétegszervezeteket az 1957. március 21-ével megalakult egységes kommunista ifjúsági szervezet váltotta fel. A KISZ létszáma gyorsan nőtt, Budapesten a március végéig megalakult 92 KISZ-szervezetnek már több mint 2 200 tagja, a korszakot lezáró pártértekezlet idején pedig már 658 szervezetnek 18 000 tagja volt.

64 Szintén komoly gondot jelentett a párt számára az oktatás kérdése. Az általános iskolákban viszonylag hamar megindult a tanítás. Azonban a pártvezetésnek két komoly 60 BFLXXIII.102.a. 1956. december-1957. február. 61 Több helyütt, így Csepelen is nehezményezték, hogy az októberi események hatására a régi pártirodákat a munkástanácsok kisajátították. 62 Vö.: Feitl 1991. Rákosi valóban nem tért haza haláláig, azonban Gerő 1960-ban visszajöhetett Magyarországra. 63 Ld. a Bp. IIB 1957. február 25-ei ülését ( 13. jkv.) 64 Szenes 1976. 118-125. p. és BFL XXXV. 1 a.2. 1. őe.