Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
A kenyérgabona vetésterülete az 1956. évi 14,5%-ról 9,9%-ra csökken 5 és 1975ben már csak olyan mértékben termelünk kenyérgabonát, amilyen mértékben azt a vetésforgó, vakmint az alomszalma szükségessé teszi. A viszonykg kis szántóterület jelentősen növelhető a másodvetésekkel, azonban ennek korktot szab a jelenlegi vízgazdálkodás. A növények termésátlagai lényegesen növekednek, mivel a szakbizottság úgyszólván minden termésátkg-növelő lehetőséget (pl. növényvédelem, fokozottabb takjművelés, szerves- és műtrágyafelhasználás, minőségi vetőmag, porzás bevezetése, biológiai védelem, vegyszer gyomhtás) figyelembe vett. A búzánál az 1956. évhez képest mintegy 11%, a rozsnál mintegy 4%-kal és az őszi árpánál mintegy 18%-kal magasabb az 1975. évitermésátkg. A kukorica termésátlagát nagymértékben befolyásolja, hogy a termés felét zöld tengeriként javasoljuk forgalomba hozni, melynek termésmennyisége jelentősen akcsonyabb, mint a beérett kukoricának. A burgonya termésátlaga alacsony, mivel annak túlnyomó részét új burgonyaként használják fel. 6 Az átlagtermés fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a talajerő fenntartása, sőt annak fokozása. Budapesten a trágyahiány az elmúlt években állandóvá vált. A trágyaszükséglet minél jobb kielégítése végett figyelembe vettük az állatállomány növelését, a pillangós növények termesztését, a tőzegfekált, valamint igen jelentős mértékben vásárolt trágyát is. Javaslatunkat úgy készítettük el, hogy a Szervestrágyagyűjtő Válklat által készített trágya főleg Budapesten kerüljön felhasználásra. Javaslatot készítettünk a csatornákból jelenleg a Dunába távozó szervesanyagok kivonására. Ehhez az szükséges, hogy az erzsébeti szennyvíztisztítón kívül megépüljön a kelenföldi és az angyalföldi szennyvíztisztító és a Duna jobbparti főgyűjtő. Növelni kell a komposztálási tevékenységet, elsősorban a takarmányozásra nem alkalmas vásárcsarnoki és piaci, továbbá a konzervgyári hulladékoknak trágyává való átalakításával. A szervestrágya kiegészítésére kh-ként 130 kg műtrágyát terveztünk. Jelenleg 1 kh szántóterületre 28 kg műtrágya jut, ezen a területen nagyfokú felvilágosító munkát is kell végezni. Gyümölcs és szőlőterületek sínylették meg leginkább a háborút és a szakszerűtlen kezelést. Az 1956. évi mintegy 1,5 millió db termőfának 11,7%-a zárt gyümölcsösben van. Ezt az arányt 1975. évre 39,5%-ra kívánjuk növelni. A gyümölcstermelésben a feladat hiányos állományok és kiöregedett gyümölcsösök felújítása, továbbá az új telepítés, nagyrészt üzemi gyümölcsösként. Vonatkozik ez elsősorban a budai rész kitűnő őszibarack tájterületére és a pesti homokvidék paradicsom termő területeire. Az őszibarack faállományt 15 év alatt meg kívánjuk kétszerezni. A gyümölcsösök részére megfelelő trágyamennyiséget, a gondozási munkákhoz megfelelő számú és fajtájú kisgépet, valamint elegendő növény védőszert kell biztosítani. Lehetővé kell tenni a gépkölcsönzési rendszer kiszélesítését, amely a gépállomáson vagy a kerületi tanácsokon keresztül kerülne lebonyolításra. A fővárosban mintegy 1276 kh szőlő terület van, melynek túlnyomó része elöregedett és hiányos, pótlásra szorul. A nagymúltú budapesti szőlőtermelést növelni kívánjuk 1975-re 2472 kh-ra, 7 amely mintegy kétszerese a jelenleginek.
