Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
Az összterületből fokozottabban fejlesztjük az eddig elhanyagolt csemegeszőlőket, mivel a piacon főleg ezt keresik. A gyümölcsfaállomány pótlására és a telepítésekhez megfelelő számú és fajtájú csemete termeléséről is gondoskodni kell. A Kertgondozó Vállalatot fejleszteni kell, hogy a gyümölcsápolási szabályrendelet maradéktalanul végrehajtható legyen. A szakbizottság javaslatot tett a gyümölcsfeldolgozó üzemek és tárolók építésének fokozására is, amellyel megmentjük a nem piacképes, de még fogyasztható gyümölcsmennyiséget a közfogyasztás céljára. A termelés biztonsága - főleg a gyümölcs és szőlőtermelésre - megköveteli, hogy a haszonbérleteket hosszabb időre kössék meg, érdemes legyen a gazdáknak jelentős befektetéseket eszközölni. A tájtermelő területekre külön szabályrendelet alkotása szükséges, mely szabályozza a terület-felhasználást, annak más célra való igénybevételét, a termeszthető fajtákat, a termesztés módját és a márkázás feltételeit előírja. Állattartás, állati termék termelése Budapest állatállományának pótlása a felszabadulás után igen nehezen indult meg és jelenleg is csak a sertések száma éri el a második világháború előtti szintet. A tehén állomány emelkedő, míg a lóállomány csökkenő irányzatot mutat. A szai vasmarha állomány növelését fontosnak tartjuk, hogy lehetőség szerint minél nagyobb mennyiségben termeljünk friss tejet. Tervezett 4500 db tehénállomány 8 elérése nem jelent túlfeszített feladatot, mert a főváros jelenlegi területén 1935-ben 7470 db tehén volt. A tejhozamból lehetővé válik a csecsemők és a kórházak tejszükséglete mintegy 1/3 részének kielégítése. Szabályozni kell a tej összegyűjtését, forgalmát és árát, úgyhogy a minőségi tejet termelő tehenészetek a friss tejet a kórházaknak vagy csecsemőotthonoknak a begyűjtőhely kikapcsolásával juttathassák el. A szakbizottság javasolja a tehenészetek nagyüzemi jelleggel történő fejlesztését. Jelenleg is pl. a kőbányai sörgyár mintegy 700 db marhát hizlal sörtörköly felhasználásával, amely takarmány mennyiségből megfelelő kiegészítés útján mintegy 2 millió liter tejet nyerhet a főváros évenként. A lóállomány 1975-re a jelenleginek mintegy negyedére csökken, 9 mert Budapest területén lényeges gépesítéssel számolhatunk és így a teherautók kiszorítják a lovakat. A sertésállomány átlaglétszáma 65-70000 kör üli, 10 amely 1975-re több mint a felére csökken. Ezt indokolja, hogy szabályozták az állattartást a fővárosban, továbbá a kormányzat lehetővé teszi hasított sertések vásárlását a lakosság részére. Az állatállomány összlétszámát tekintve Budapest területén a tervidőszak végére csökken a számos állatok száma. Az állati termékek termelését is növelni kívánjuk, elsősorban a tejhozamnál és a tojáshozamnál. Célkitűzésünk, hogy a szarvasmarha állománynál gyorsabb ütemben végezzenek selejtezést és javítsák a takarmányozást. Munkaerőellátás és megfelelő gépesítés fokozottabb feladatot ró a fővárosi mezőgazdaságra az elkövetkezendő években. Budapesten az ipar elszívó hatása nagymértékű, amely különösen a munkacsúcsos hónapokban növeli a munkaerőhiányt. A június és