Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Budapest mezőgazdasága alapvetően eltér a megyék mezőgazdaságának művelési arányaitól. Az eltérés oka, hogy a főváros területén, hazánk lakosságának mintegy 19%-a él, amelynek ellátását a terület mezőgazdasága csak kis részben elégíti ki. Az általános városrendezési terv kijelöli a mezőgazdaság céljára szolgáló területeket, amely azonban a lakó és ipari területek növekedése következtében egyre csökken. A mezőgazdasági termelésben jelentős a fővárosban a lakóteiületek közé szövődő háztáji kertek területe. Ezért a háztáji gazdaságok észszerű megszervezése a fővárosi mezőgazdaság fejlesztésének fontos célkitűzése. Budapest határain belül a mezőgazdaság egyensúlya nem biztosítható, ezért arra törekedtünk, hogy a behozatalt észszerűsítsük a főváros és a távolabbi környék között. Helyileg olyan árukat termeljünk, amelyeknek nagyobb távolságra^ történő szállítása a minőséget lényegesen csökkenti. A főváros mezőgazdasága fejlesztésének korlátja egyrészt az öntözés igen mérsékelt lehetősége, másrészt a szervestrágya hiánya. A trágyaellátás terén jelentős segítséget várunk az állatállomány növelése, az észszerű szemét és hulladék gazdálkodás bővítése, továbbá a szennyvízderítés rácsiszapjából készült komposzt révén. A belterjesség és a hozamok növelésében jelentős a gépállomás segítsége, amelyet különleges gépek beszerzésével tovább lehet növelni a termés fokozására, a nehéz fizikai munka megkönnyítésére. A tervezésnél figyelemmel voltunk arra, hogy a mezőgazdaságban a dolgozók reáljövedelme megfelelően növekedjék, hogy ezzel is ösztönzést adjunk a termelési kedvnek. A fővárosi erdők az Állami Erdőgazdaság kezelésében állnak s így nem teszünk a fejlesztésre javaslatot. A készülő erdőfejlesztési javaslatban figyelembe veszik a fővárosi erdők sajátságos szerepét, hogy feladatuk a levegő kondicionálása, az éghajlat befolyásolása. Növénytermelés Budapest szántóterülete az állandó igénybevételek - elsősorban lakásépítkezések következtében évről-évre kisebb és várható, hogy 1975-ig a jelenleginek mintegy a felére csökken.

2 A szántóterület csökkentését javasoljuk, hogy a szőlő és gyümölcsös terület növelhető legyen. A városrendezési tervekből megállapítható, hogy az elkövetkezendő években a talaj adottságok szempontjából legalkalmasabb területi szántók (XIV., XVIIL, XXI. kerület) kerülnek beépítésre. A terméseredmények növekedésénél mindezeket figyelembe vettük, hogy az agrotechnikai módszerek fejlesztésével - a talajerő utánpótlás biztosításával - növeljük a hozamokat. A zöldségtermelő terület az 1956. évi 4734 kh-ról 3286 kh-ra (mintegy 31%-kal) csökken.

3 Ennek ellenére az össz szántóterülethez viszonyított aránya a zöldségtermelésnek a jelenlegi 20,1%-ról 1975. évben mintegy 26%-ra növekszik. Ugyanez vonatkozik az öntözött területre is. Jelenleg az össz szántóterület 8%-át öntözzük és 1975-ben 13.2%-át kívánjuk öntözéses művelés alá vonni.

4 Ezzel elérjük, hogy 1975. évre a tanácsi területről kb. 500 000 q zöldséget lehet átadni fogyasztási célokra. Számításaink szerint a hiányzó részt főleg Pest-megyéből kell felhozni, amelynek mennyiségét mintegy 1 500 000 q termésre becsüljük.