Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

A kerületek kialakítása egyrészt annak szem előtt tartásával történt, hogy a kerületek száma a lehetőségekhez mérten csökkenjen, másrészt, hogy a kerület határokat fölöslegesen ne változtassuk meg. Ezért elsősorban a kerületek összevonását javasoljuk és határkiigazítást csak ott alkalmazunk, ahol - a tapasztalatok alapján - a lakosság érdekei ezt szükségessé teszik. Budán a jelenlegi 6 kerület helyett 3 kerület létesítését javasoljuk. Több változatot készítettünk 4 budai kerület létesítésére is. Az egyik változat szerint az I. és XII. kerület összevonása merült fel, amit a lakosság már régebb idő óta szorgalmazott. E megoldás esetében a II. kerület megmaradt volna, de a mainál jóval kisebb területtel, ami az összevonás elvével kerülne szembe. A másik elgondolás szerint az I. kerület maradt volna meg mint természetes egység, ez azonban még kisebb lenne mint az előző elgondolás szerinti II. kerület. Végülis az az álláspont alakult ki, hogy a tervezet szerinti elgondolás a leghelyesebb, ami szerint a mai I. és XII. kerület, továbbá a II. kerületnek nagyobb része alkotna egy kerületet. Ezzel az elgondolással szemben csak az az érv áll, hogy az ily módon kialakítandó kerület mind a terület, mind a lakosság száma szempontjából túl nagy. Pesten összevonásra kerül a IV. és XV. kerület. Újpest és Rákospalota összevonásának több ellenzője volt. Ennek során hivatkoztak a közlekedési nehézségekre, Újpest és Rákospalota tradícióira, eltérő települési jellegére és az arra, hogy a IV. kerület fejlettebb mint a XV. kerület. Ezek az érvek azonban máshol is kizárhatnák az összevonást. Összevonásra kerülne a jelenlegi VI. és VII. kerület. Ezzel kapcsolatban is megoszlottak a vélemények. A két kerület összevonása következtében mintegy 230-250 000 lakosa lesz a kialakítandó új kerületnek. Ez kétségtelenül nagy szám, de e két kerület területe ma, a többi kerülethez viszonyítva, aránytalanul kis terület. A VI-VII. kerület sűrűn lakott település és itt a lakosság száma már nem fog növekedni, mint pl. a IX., XIV. vagy XXI. kerületekben, ahol új lakótelepek épülnek. Jó a közlekedés is. A VI-VII. kerület összevonásával olyan elgondolás is felmerült, hogy a VI. kerület egy részét a XIII. kerülethez vagy az V. kerülethez, a VII. kerület egy részét pedig a XIV. kerülethez csatolják. A VI. és VII. kerületek feldarabolása a lakosság körében nagy zavart okozna és nem egyszerűsítené az igazgatást. Összevonásra kerülne továbbá Pesten a XVIII. és a XIX. kerület (Pestlőrinc és Kispest), és ehhez a kerülethez egy keskeny erdős rész kerülne át a X. kerületből, változatlanul maradna a jelenlegi V., VIII., IX., X. kerület, Csepel, és csak kisebb területmódosítás történne a jelenlegi XIII. és a XIV. kerület között. Továbbra is önálló kerületet alkotna Pesterzsébet. A jelenlegi javaslat előtt több változat készült a kerületek átszervezésére, illetve összevonására. E javaslatok közül megemlítjük azt a tervezetet, amely szerint a pesti oldalon az V. kerület a Duna és a Nagykörút által határolt területet foglalta volna magában. Ez esetben a IX. kerület megszűnt volna, ugyanakkor Budán az V. kerülethez hasonlóan alakult volna ki a megnagyobbított I. kerület a Mártírok útja, az Alkotás utca, valamint a Verpeléti út és a Duna által határolt területen. E javaslatot a vita során elvetették egyrészt azért, mert az V. kerület, amely ma is miniszteriális jellegű, túlzott mértékben meg-