Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

nagyobbodott volna, de sok érv hangzott el amellett is, hogy a IX. kerületet nem szabad megszüntetni. Javasoljuk, hogy a főváros területén megválasztott fővárosi és kerületi tanácstagok annak a tanácsnak váljanak automatikusan a tagjaivá, ahová a terület és lakosság kerül. Ez alól a szabály alól indokolt esetben kivételt lehet tenni. III. Az összevonások során sok helyiség szabadulna fel, melyeket elsősorban iskolai oktatás, lakás és egészségügyi célokra lehet felhasználni. Jelentős megtakarítást lehet elérni továbbá létszámban és dologi kiadásokban. Ennek felmérését megkezdtük és a javaslat elfogadásától számítva kb. egy hónapon belül, ennek kihatását részletesen kidolgozzuk. A jelenlegi létszámból kell biztosítani az átcsatolásra kerülő területeken működő apparátus létszámát. Ezzel kapcsolatban megoldást kíván az átkerülő dolgozók fizetésének kérdése. Az összevonás következtében kialakuló nagy kerületek vezetése szükségessé teszi, hogy a 100 ezernél nagyobb lakosú kerületi tanácsoknál két elnökhelyettes (az egyik lehetőleg műszaki képesítésű) legyen. A kialakuló 14 kerület számozása tekintetében két álláspont van. Az egyik szerint újból kell számozni a kerületeket, a másik szerint meg kell hagyni a kerületek számozását, és csak ott kell változtatni, ahol az elkerülhetetlenül szükséges. Az utóbbi elfogadását javasoljuk azzal, hogy esetleg a mai XIII. kerületet a VI. számmal, vagy a mai XIV. kerületet VII-es számmal lehetne ellátni. A kerületek elnevezése is felmerül. Az 1949. évi törvény egyes kerületeknek adott nevet, más kerületeknél (pl. a volt Teréz-, Erzsébet város stb.) csak a kerület számozását jelölték meg. Jelenleg is ez a megoldás látszik a legcélszerűbbnek. Annak érdekében, hogy az átszervezés a lakosság és az igazgatás kapcsolatában fennakadást ne okozzon, javasoljuk végrehajtó bizottsági kirendeltségek felállítását, főleg az első időkben (különösen Rákospalotán, Pestlőrincen és Budafokon). IV. Budapestnek az ország életében elfoglalt különleges helyzete szükségessé teszi, hogy a főváros környékének kialakulására több vonatkozásban befolyással bírjon. Ennek a kérdésnek rendezése a főváros területének módosításával különösen időszerűvé válik. Szükséges, hogy a Fővárosi Tanácsnak a városkörnyékre telepítési, közlekedési, közműfejlesztési, egészségügyi és mezőgazdasági vonatkozásban olyan hatásköre legyen, amely biztosítja a főváros lakosságának érdekeit. E kérdés részleteit a Fővárosi Tanács és a Pest Megyei Tanács két hónapon belül kidolgozza. Bartos István s. k. a Végrehajtó Bizottság elnökhelyettese