Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

XXII. kerületben helyesnek és szükségesnek tartották a határozatot. Az apparátuson belül is megnyilvánultak jobboldali elhajlások. Elhanyagolták az elvtársak az oktatást és általában lazult a munkafegyelem is. Az utóbbi időben az osztályellenség igen hangoztatta és követelte jogait. Házukat és földjüket kérték vissza. Sok ilyen vonatkozású beadványt munkáslevélként kezeltek, ami helytelen volt." 4. 1955. április 25-én küldték meg a megyei és járási Begyűjtési Hivatalok és a tanácsok pénzügyi osztályai vezetőinek a Pénzügyminiszter és a Begyűjtési Miniszter 20 270. sz. szigorúan titkos közös utasítását „a forintosított beadási hátralékok behajtásáról..." Ez a rendelet többek között a következőket írta: „A jobboldali elhajlás, megalkuvás folytán nagymértékben elszaporodtak azonban olyan elemek, akik nem mezőgazdasági termelők, nincs rendes foglalkozásuk, nem vesznek részt semmiféle rendszeres munkában, vagyis a szocializmus építéséhez semmiféle hasznos tevékenységgel nem járulnak hozzá, hanem régi vagy spekulatív úton szerzett tőkéjük felhasználásával a dolgozó parasztság elől a szabadpiacon azzal a céllal vásárolják fel a takarmányt, hogy takarmányszükségletet idézzenek elő és az áremelkedéssel maguknak munka nélkül jogtalan előnyöket idézzenek elő. Ezeknek a kapitalizálódó elemeknek, osztályellenségnek a tevékenységét a begyűjtési- és pénzügyi apparátusnak - a társhatóságokkal együttműködve - vissza kell szorítani és rövid időn belül fel kell számolni. Ezekkel szemben a törvény teljes szigorával kell fellépni." Az utasítás végrehajtására a kerületekben külön brigádokat szerveztek, az akció lebonyolításában részt vettek az ügyészségek és a rendőrség megbízottai is. A május hó 14-i jelentés szerint 14 „spekulatív elem"nél tartottak helyszíni szemlét, ami eredménytelen volt. Június 4-én a Begyűjtési Minisztérium körlevélben jelezte a tanácsi vezetőknek, hogy a kiadott - 20270. sz. - rendelet végrehajtása nem kielégítő és az eljárást június 15-ig be kell fejezni. Július 16-án a BFT V. B. illetékes elnökhelyettese felszólította a Begyűjtési Hivatal vezetőjét, hogy adjon jelentést azokról a tanácsi dolgozókról, akik „nem hajtják végre a kiadott rendeleteket, határozatokat. Észlelhető ez különösen a begyűjtés, az adófizetés és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos feladatoknál." A Begyűjtési Hivatal vezetőhelyettesének 1955. július 18-i válasza szerint a III. kerületi begyűjtési megbízott és helyettese ellen fegyelmi eljárást indítottak, mindkettőt állásvesztéssel büntették, ugyanakkor átadták ügyüket az ügyészségnek és a bíróság egyikőjüket 8, a másikat 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. 5. Csak a XXII. ker. Tanács V. B. elnöke által beküldött jelentések maradtak fenn. Az 1955. augusztus 10-i jelentés első bekezdése megállapítja: „A Tanács apparátusán belül a KV márciusi határozatával szembehelyezkedést nem tapasztaltunk." A tanács apparátusából egy gépírónőt - akiről kiderült, hogy „kulák származású" - elküldtek, és a „dolgozók politikai képzettlenségüknél fogva sajnálkoztak... elküldése felett." Megemlíti a jelentés, hogy a kisiparosok részéről tapasztalható ellenállás a KV határozattal szemben: „Tovább folytatják elkeseredett harcukat azért, hogy iparengedélyüket megkapják. Ehhez segítséget ad a KIOSZ is, amely úgy tünteti fel magát, mint érdekvédelmi szerv, nem pedig a Párt- és Kormány határozatainak végrehajtását előmozdító szerv." Sok gondot okozott a kerületi tanácsnak a kerület területén működő nagytétényi Törekvés tszcs. A tszcs október 3-i taggyűlésén 45 „osztályidegen elemet" kellett volna eltávolítani a tszcs-ből. „A tszcs tagsága a kizárásra javasoltakat nem fogadta el, közülük egyet sem zárt ki... A szükséges feljelentést a felsőbb szerveknek továbbítottuk, amely válaszát a legrövidebb időn belül várjuk." A felsőbb szervek válaszáról a jelentések nem szólnak, de a tszcs október 24-i taggyűlésén a „tagság a kizárásokat megszavazta".