Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

orvosi ellenőrzés alá vonni. Ezáltal cselekményüket végrehajtani nem tudták és attól el is álltak. A tüzokozás bűncselekményében lényeges számbeli emelkedés állott be 1952. vizsgált évrészletében. A cselekmények összességét vizsgálva megállapítható, hogy azok nagyrészben kis, vagy csak igen jelentéktelen kárt okozó tűzesetek voltak, melynek egy része fiatal, vagy gyermekkorú személyek gondatlansága által következett be. E mellett azonban nem kis számú az üzemi tűzesetek száma sem, melyeknél a nyomozás során többségében gondatlanságot sikerült megállapítani. E cselekmények megelőzésének leghathatósabb eszköze az üzemek tűzrendészeti ellenőrzésének a fokozása. Üzemi ellenőrzéseink során nem egy esetben találkoztunk olyan esetekkel, hogy komoly tűzveszélyt magában rejtő anyagok között a villanyvezeték teljesen lekopott szigetelésekkel vonul, ami amellett, hogy tűzveszélyes, számos balesetnek is lehet forrása. Éppen ezért mind a tűzesetek, mind az üzemi balesetek elleni harc leghatásosabb eszköze az üzemek egyre szigorúbb ellenőrzése és a mulasztást elkövető üzemek vezetőinek felelősségre vonása. Közlekedés: halálos súlyos könnyű 1951 1952 1951 1952 1951 1952 Január 13 9 60 65 57 48 Február 27 7 59 73 66 66 Március 16 15 70 65 77 59 Április 9 12 108 99 105 59 Május 9 18 86 85 IOO 73 Június 7 7 83 95 105 80 Július 6 11 123 98 120 77 Összesen 87 79 589 580 630 462 A gépjárművek által okozott balesetek, de általában a baleseti sérülések számát vizsgálva, ez év első hét hónapjában csökkenést tapasztalhatunk az elmúlt év ugyanezen időszakához viszonyítva. 1951-ben július végén 1980 közlekedési baleset volt, 1952. év ugyanezen időszakában 1849, tehát 131-gyel kevesebb. A balesetek az általuk okozott sérülések súlyosságának szempontjából az alábbiak szerint alakultak: A halálos sérüléssel járó baleseteknek 1951. évben 39%-át, 1952. évben 41%-át villamos okozta, de magas az a százalék is, amelyik a HÉV és MÁV baleseteknél fennáll, előbbinél 14%, az utóbbinál 8%-át a halálos sérüléssel járó baleseteknek ezek a járművek okozták. A halálos sérülések okai főleg a gyalogosok és utasok szabálytalanságai voltak (szabálytalan, figyelmetlen közlekedés, mozgó járműre való fel- és leugrálás). A súlyos és könnyű sérüléssel járó balesetek okai nagyobbrészt a gépjárművezetők nagyszámú baleset okozásából erednek. 1951-ben az összes baleseteknek 68%-át a vezető szabálytalansága okozta, másrészt a gyalogosok szabálytalan közlekedése. 1952-ben az összbalesetek 26%-át a gyalogosok szabálytalansága okozta. A Budapesti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságával a Budapesti Kapitányság Köz-