Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

beosztás is közrejátszott. Főleg a felső tagozatú tanulóknál azokban az iskolákban, ahol a hittanóra délelőtti tanítás után van. Az úttörő rajgyűlések, szakköri foglalkozások és az iskolai ebédeltetések folytán számos gyerek távolmarad a hittanóráról. A délutáni hittanórákról viszont a korai besötétedés miatt hiányoznak főleg azok a tanulók, akiket a szülők elfoglaltságuk folytán nem várhatnak meg. Ezáltal jelentős számban hazamennek a gyerekek. De maguk a szülők sem csinálnak különösebb ügyet a hiányzásokból, nem ellenőrzik a gyerekek kimaradását, panasz emiatt fel sem merült részükről. A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyrészük csak ki akarta próbálni a hittanra beíratás szabad érvényesítését. Miután meggyőződtek arról, hogy a beíratást nem gátolják, utána elült az érdeklődésük. Ezt az is mutatja, hogy sokaknál a beíratás nem annyira valláserkölcsi igényük volt, mint inkább politikai felfogásuk sarkalta őket. A 40—50%-a betelve a behatással, magával a tanítás folytatásával közömbös magatartást tanúsít. Sőt előfordultak — bár kis számban — olyan szülők, akik a beindulás után kiíratták gyerekeiket. Hivatalosan kiírattak pl. az I. ker. 10 fő, a IV. ker. 2 fő (az egyik szülő párttag), a VIII. ker. 1 fő, a XI. ker. 6 fő, a XII. ker. 5 fő, a XX. ker. 5 fő, a XXI. ker. 1 fő. Ezek minden adminisztratív behatás nélkül léptek vissza, saját elhatározásból. A hitoktatás beindítása és lefolyása A rendeletnek megfelelően okt. i-én egész Budapest területén megkezdődött a hitoktatás. Még az első hetekben felmerült kívánságokat — amik indokoltak voltak — az Oktatási Osztály teljesítette. Olyan helyeken, ahol a terület széttagoltsága miatt megközelítési nehézségek voltak, decentralizálták a csoportosítást. A XVII. ker. Rákosliget, Rákoscsaba stb. helyi lelkészek, mint óraadók saját csoportjukat oktatják. A XXII. ker. 60—70-es csoportokat 40—50-re csökkentették. A papok beosztását cserék útján a kívánságoknak megfelelően rendezték. Ez ideig panaszok nem merültek fel, az idei hitoktatók meg vannak elégedve. Kezdetben egy-két helyen voltak kisebb panaszok a hitoktatásra. Nem jelentkezett tanulók — bár csak szórványosan — igyekeztek bejutni a hittanórákra. Pl. a IV. Ker. Attila utcai iskolában két tanuló igyekezett részt venni az órákon. A hitoktató nem tanácsolta el. Az igazgató névsor olvasásról jött rá az illegális hitoktatásra, a két tanulót eltávolította. A VII. ker. Hernád utcai iskolában N. N. két olyan tanulót is oktatott, akik nem iratkoztak be. Újabban a Városi Tanács VB egyházügyi előadójának figyelmeztetése a hitoktatási felügyelőn (N.) keresztül a hitoktatók felé jelentős mértékben megváltoztatta a papok magatartását a besurranó tanulókkal szemben. A hangoztatott nézetüket, hogy az „igét kívánó ifjúságot nem küldhetik el", felváltotta több hitoktatónál a rendszeres ellenőrzés s a nem illetékesek távoltartása. Pl. a XI. ker. Bartók Béla út 141. számú iskolában a pap a tanulókból ügyeletet szervezett, s ezek csak a beírtakat engedik be az órára. Ez az eljárás több hitoktatónál is tapasztalható. A hitoktatás módszerében változás következett be. A hitoktatók kerülik a száraz, dogmatikus előadásmódot, inkább mesélnek.