Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

nalat kell az újonnan épülő Népstadion és a Déli pályaudvar között megépíteni. A keletnyugati fővonal építését 1950-ben kell megkezdeni és az építkezést úgy kell ütemezni, hogy a Népstadion és a Sztálin tér

1 (Deák tér) közötti szakaszon a forgalom már 1954-ben meginduljon, az egész fővonal pedig 1955-ben készüljön el. 2. Az állomások elhelyezése a következő: I. Népstadion, 2. Keleti pályaudvar, 3. Blaha Lujza tér, 4. Sztálin tér, 5. Kossuth Lajos tér, 6. Battyhyány tér, 7. Széli Kálmán tér,

2 8. Déli pályaudvar. A földalatti vasút állomásait a szocialista művészet alkotásaival kell díszíteni és ezzel is kifejezésre kell juttatni, hogy a földalatti gyorsvasút szocializmust építő népünk hatalmas műve. A közlekedés- és postaügyi miniszter a Főváros Tanácsával együtt dolgozza ki a villamos, autóbusz és helyi érdekű vasutak csatlakozását a földalatti gyorsvasúttal oly módon, hogy a dolgozók minden állomáson közvetlen csatlakozási és átszállási lehetőséghez jussanak. 3. A vonalak és állomások építését a moszkvai metrónál alkalmazott legújabb technika alapján kell elvégezni. A vonalak mélyvezetéssel készüljenek, fúrópajzsos eljárással. Az alagút belső átmérője 5 m, az állomások hossza 120 m legyen. Az állomásokat a föld felszínével mozgólépcsők kössék össze. A földfeletti forgalom teljes zavartalanságát az építkezés egész ideje alatt biztosítani kell. A földalatti gyorsvasút vonalain négytengelyes, 19 m hosszú, egyenként 240 utas befogadására alkalmas kocsikból álló vonatok közlekedjenek; egy-egy vonat 2,4, illetve 6 kocsiból álljon. A vonatok legnagyobb menetsebességének óránként 70 km-t, az utazási sebességnek — a megállásokat is beleszámítva—óránként 36 km-t, vagyis a jelenlegi villamosközlekedés háromszorosát kell elérnie; a Népstadion és a Déli pályaudvar közötti utat a vonat tehát 16 perc alatt tegye meg. A hálózaton olyan térközbiztosítási berendezéseket kell létesíteni, hogy a vonatok két percenként követhessék egymást. 4. A földalatti gyorsvasút építésének irányítására a közlekedés- és postaügyi miniszter felügyelete alatt Földalatti Vasút Beruházási Vállalatok kell létesíteni. A Minisztertanács a vállalat vezetőjévé Széchy Károly Kossuth-díjas mérnököt nevezi ki. Az építkezés terveit a Mélyépítési Tervező Vállalat készítse el. 5. A kelet—nyugati fővonal beruházásainak összköltsége 2 000 millió forint, amelyből 1 550 millió forint mélyépítésre, 450 millió forint pedig járművekre és gépészeti berendezésekre jut. Az építés során 1 000 000 m

3 földmunkát kell elvégezni. Az Országos Tervhivatal gondoskodjék arról, hogy az építéshez szükséges anyagok rendelkezésre álljanak. Ehhez elsősorban biztosítani kell 85 000 tonna öntöttvasat, 30 000 tonna betongömbvasat, 150.000 tonna cementet és 600 m

3 kavicsot. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye, 1950. 468. old. A földalatti (Metró) építésének gondolata a fővárosban a múlt század vége óta foglalkoztatta a város vezetőit. Az 1896-ban elkészült ún. „kisföldalatti" után még abban az évszázadban, majd a mi századunkban is több tervezet született a budapesti földalatti vasúthálózat kialakítására. 1942-ben a főváros vezetősége összefoglaló tanulmányt készíttetett, amely kiinduló pontul szolgált az 1949-ben a KPM irányításával meginduló tervezési munkának. Megemlítjük, hogy 1945. augusz-