Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

tus 6-án a BSZKRT igazgatósági ülésén Miliők Sándor elnök többek között a következőket mondta: jjKissé utópisztikusán hangzik talán ma a gyorsvasútról beszélni." Javasolta, hogy egy megfelelő szakbizottság menjen Moszkvába ,,a világ legmodernebb gyorsvasútjának tanulmányozására és az ott szerzett tapasztalatok alapján indítsa meg idehaza a sürgős előmunkálatokat". (Források. .. id. m. 151. old.) 1949-ben a tervezési munkák, majd a kivitelezés céljára külön, a KPM irányítása alá tartozó vállalatokat hoztak létre, a BVT V. B.-re csak a kapcsolódó felszíni munkák tartoztak. A metró tervezése és építése az 1949—1950-es évek háborús hangulatában indult meg. Ez a körülmény rányomta a bélyegét — főleg a tervezési szakaszban — az egész munkára. Megemlítjük, hogy volt pl. a HM-nek olyan kívánalma is, hogy létesüljön külön földalatti összeköttetés — Duna alatti átvezetéssel — a pályaudvarok között kizárólag katonai célokra. A BVT V. B. 1951. június 22-én tárgyalta a „A földalatti gyorsvasút öt új munkahelyével kapcsolatban szükségessé váló forgalmi korlátozások" című előterjesztést. Ilyen forgalmi korlátozásra a Deák-, a Baross-, a Blaha Lujza-, és a volt Molotov (ma: Vigadó) téren került sor a kitermelt föld elszállítására szolgáló földalatti tárók helye, valamint a Sztálin (ma: Népköztársaság) út — Bajcsy Zsilinszky Endre út torkolatában épülő végállomás felszíni területének biztosítása érdekében. A tárgyalás megkezdése előtt Nezvál Ferenc vb-elnökhelyettes közölte, hogy a felsőbb szervekkel történő előzetes egyeztetés alapján a felsorolt helyek kijelölését, csak mint „irányvonalat" kell elfogadnia a vb-nek. A vb rövid vita után az előterjesztést elfogadta. A metró építésével a BVT V. B. 1952. május 15-i ülésén ismételten foglalkozott, amikoris megtárgyalta a Földalatti Vasútépítő Vállalat igazgatójának beszámolóját a munkáról, az egyes munkahelyeken eddig elért eredményekről és a jelentkező gondokról. Az utóbbiak megoldására javasolta, hogy a BVT V. B. jelöljön ki összekötőt a tanács alá tartozó szervek munkájának összehangolására. A vb az előterjesztést elfogadta és elhatározta, hogy minden negyedévben napirendre tűzi a földalatti építkezésének problémáit. (Erre nem került sor, a vb továbbra is csak a felszíni, kapcsolódó terek rendezését tárgyalta — pl. 1952. november 13-i ülésén.) Az 1953-as kormányprogram alapján lassították, illetve átmenetileg leállították az ötéves terv négy legjelentősebb beruházását, köztük a budapesti földalatti gyorsvasútnak az építését is. A Minisztertanács a KPM 1954. január 28-i előterjesztése alapján 521/9/1954. sz. határozatával az építkezést leállította és annak ideiglenes szüneteltetését rendelte el. (A munka leállításakor az építkezéseknek 35 — 38%-a készült el. Az MT határozat jelentős összegeket biztosított az elvégzett munka állagának fenntartására.) A metró további történetére vonatkozóan Id. a Források. . . V/B kötetét. 1. Sztálin tér = Engels tér 2. Széli Kálmán tér = Moszkva tér 7A BVT V. B. ipari osztályának előterjesztése a vb számára a Fővárosi Gázművek ötéves fejlesztési tervéről 1950. október 5. A fővárosi gázgyár üzeme városi gázt fejleszt külföldi és belföldi gázszénből, hazai barnaszénből és kokszból. Melléktermékekként kokszot, kátrányt, benzolt, folyékony ammóniákot, szalmiákszeszt, kénsavas ammóniákot termel. A kátrányt és benzolt vertikális