Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

ezért a tanácsokat tette felelőssé. Döbrönteiné a vitában többek között a következőket mondta: „Nagy Imre elvtárs két évről beszélt július 4-i parlamenti beszédében. Ez a két év sajtónk segítségével eléggé mélyen bevésődött az emberek tudatába, most pedig látni fogják, hogy bizony nem olyan nagy erővel megy a tatarozási program, hogy két év alatt be tudnák fejezni. Nyilván nem gondolt a kormányzat arra, hogy milyen állapotban vannak a házak, amikor a két évet kimondta." Az OT képviselője a vb-ülésen egyértelműen közölte, hogy a tatarozási programot két év alatt nem lehet végrehajtani. Az elmaradás okául a munkaerő- és anyaghiányt említette. Az ülésen elhangzott olyan vélemény is, hogy a tatarozások elvégzéséhez 8 — 10 évre, valamint 2 — 2,5 milliárd forintra lenne szükség. Az 1954. évi tatarozási feladatokat a vb 1954. május 13-án tárgyalta. Eredetileg 640 házat jelöltek ki, amelyek tatarozására 105 millió Ft állt rendelkezésre. Ebből az összegből 75 millió Ft értékű munka elvégzésére tanácsi vállalatot jelöltek ki, 30 millió Ft értékűre az ÉM alá tartozókat. Ezen az ülésen kiderült, hogy az ÉM vállalatok nagy része március végén —április elején befejezetlenül abba hagyta a munkát. A vb-ülésen lezajlott igen szenvedélyes hangú vitában felmerült az is, hogy tulajdonképpen ki adta a miniszterelnöknek a tájékoztatást a tatarozások két év alatt történő elvégzéséhez:,,... egészen homályos, hogy hogyan került ki ez a tájékoztató, hiszen előrelátható volt, hogy ez az idő nem reális". Statisztikai kimutatások szerint 1953 —1954-ben teljesen felújítottak 444, részlegesen 6803 épületet, 1955-ben teljesen 304, részlegesen 2589 épületet újítottak fel. 1954. július i-én felújításra szorult a fővárosban 23 713 épület. 1. A hivatkozott MT rendelet a Törvények és Rendeletek Gyűjteményében nem jelent meg. 2. A kategóriákat a Minisztertanács Titkárságán július folyamán tartott értekezleten állapították meg. 3. A BVT V. B. nevében Koós János vb-titkár 1953. augusztus 5-én az I., III., IV., VI., VII., VIII., IX., X., XII., XIII., XIV., XVII. és XX. kerületi tanácsok vb elnökei, a BVT V. B. Építési és Lakásgazdálkodási Igazgatósága számára utasítást adott ki, amelyben elrendelte a tatarozásra kerülő házakban röpgyűlések tartását és ahhoz részletes szempontokat is adott. A rendelkezés szerint a röpgyűlések tartását azonnal meg kellett kezdeni. Az 1954. február u-i vb-ülésen már olyan határozat született, hogy ... az eredeti tervvel szemben több évre kiterjedő tatarozási program végrehajtását politikusán tudatosítsák a kerületek a lakossággal." A BVT V. B. ellenőrzési csoportjának 1954. március 17-i jelentésében leírta, hogy: „A VIII. ker. Tanács V. B. építési osztályán elmondták, hogy nem merik a lakossággal közölni azt, hogy elhúzódik a tatarozás, mert félnek, hogy a lakosság körében nagy elégedetlenséget szül. Egymásután érkeznek levelek a tanácshoz, melyben a kormányprogramra való hivatkozással kérik a házak tatarozását." 72. A BVT V. B. egészségügyi osztályának beszámoló jelentése a főváros közegészségügyi helyzetéről 1953. augusztus 3. Az új kormányprogram az egészségügy területén is megszabta a soron következő teendőket.

1 Felmértük az egészségügy területén mutatkozó hiányosságokat, és hozzákezdtünk mindazon intézkedések megtételéhez, melyek különösebb költségkihatással vagy terv-