Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

XXIII/I02. a. A BVT V. B. szeptember 21-i ülésének jegyzőkönyve. Előterjesztés az 1. napirendi ponthoz. Géppel írt sokszorosítás. A vb az előterjesztést 1951. szeptember 21-i ülésén vitatta meg. A vb tizenöt pontból álló határozatot hozott, amely az MDP II. Kongresszusa vonatkozó határozatainak feldolgozására, az osztály munkatársainak szakmai és politikai továbbképzésére, az 1952. évi munkaterv szempontjaira, a kerületi oktatási és népművelési osztályok szétválasztására stb. vonatkozott. (A vb-titkár utasítást kapott, hogy a vb-ülés gyorsírói jegyzőkönyvét adja át a népművelési osztály vezetőjének, ezért a vb anyagban a szószerinti jegyzőkönyv gépelt példánya nincs meg.) 1. A BVT V. B. 1950. november 21-én tárgyalta a népművelési osztály előterjesztését a kultúrotthon mozgalom megindítására a fővárosban. Az előterjesztés megállapította, hogy abban az időben a fővárosban mindössze egy kultúrház működött, ezért javasolták 11 kultúrotthon létesítését romos vagy üresen álló helyiségek felhasználásával. A BVT V. B. az előterjesztést elfogadta. 2. A BVT V. B. 1951. július 6-án tárgyalta a főváros területén folyó olvasómozgalmi munkáról és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár népkönyvtári hálózatának munkájáról szóló beszámolót. 3. 1951. február és április 4-e között zajlottak le az országos kultúrverseny budapesti rendezvényei, amelyen 2875 üzemi és területi csoport vett részt. 4. Tanácsi kezelésben ekkor a Vígszínház és a Vidám Színpad volt. 5. A BVT V. B. 1951. március 20-án tárgyalta a főváros területén működő mozik átvételéről szóló jelentést. Az NT 501/26/1950. sz. rendelete értelmében a fővárosban 94 mozi és 1 keskenyfilm színház került a BVT V. B. kezelésébe, amelyeknek összefogására létrehozták a Fővárosi Mozik Egyesülést (FŐMÉ). 6. Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottsága az 1949. december 20-i díszközgyűlésen határozatot hozott. J. V. Sztálin szobrának egy éven belül történő felállításáról. E határozat értelmében a polgármester a Népművelési Minisztériummal együttesen zártkörű pályázatot hirdetett meg, egyúttal felkért huszonöt ismert szobrászt pályamű készítésére. A pályázati feltételek között szerepelt, hogy a szobornak 1950. december 15-ére kell készen lennie. A pályázat eredményéről Pongrácz Kálmán vb-elnök az 1950. december 12-i vb-ülésen számolt be. A pályázatra végül is harminc művész küldte be alkotásait. Ezek a vb-elnök beszámolója szerint: „. . .csapnivalóan roszszak voltak... A harminc pályamű között van olyan, amelynek ha a fejét letakarjuk, akkor Petőfit ábrázolja. Vannak eltorzított alakok, olyanok, amelyeknek készítői ellen mindjárt vizsgálatot kellene indítani". Időközben a vb négy művészt — Borsos Miklós, Farkas Aladár, Kisfaludy Stróbl Zsigmond és Mikus Sándor — 1950. július 12-én újabb pályázatra hívott fel, 1950. november i-i határidővel. A vb ezért a szobor felállításának határidejét 1951. december 21-ére módosította. A Minisztertanács 1950. december 22-i ülésén az újabb pályázat eredményeként Mikus Sándort bízta meg a Szálin szobor elkészítésével. A szobor munkálataira közvetlenül Révai József ügyelt, ő fogadta el 1951. VIII. 21-én a szobor gipszbe öntött végleges formáját is. Hosszú vita előzte meg a szobor helyének kijelölését. Erről egy bizottság határozott, amelynek tagjai: Révai József, Kádár János, Kovács István és Pongrácz Kálmán voltak. A BVT V. B. 1951. július 20-i ülésén Pongrácz Kálmán bejelentette, hogy az MDP Főtitkárságának döntése alapján a Sztálin szobrot a Városligetben, a Gorkij fasor tengelyében kell elhelyezni. „Ezzel kapcsolatban — mondta Pongrácz Kálmán — szükségessé vált a szobor előtt annak jelentőségéhez mért nagyméretű tér kiképzése, és a Dózsa György út—Ajtósi Dürer sor—Hősök tere közötti szakaszának olyan kiszélesítése, hogy május elsejei felvonulásokat és egyéb demonstrációinkat a jövőben ezen a területen tudjuk megtartani." A Sztálin szobrot végül is 1951. december 18-án avatták fel. 7. 1949. december 30-án avatták fel a XIII. kerület József Attila tér 4. szám alatt épült akkor Rákosi Mátyás nevét viselő első budapesti kultúrházai (ma: József Attila Kultúrház).