": "Fővárosunk. Irta Táncsics Mihály. Hasonmás kiadás - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 8. (Budapest, 1976)

Bevezető

nem a várospolitikust, -a reformert láttáik, hanem a legradikálisabb népi követelések szószólóját. Pest-Buda fejlesztésének táncsicsi koncepciója kívül esett a jobbágyfelszabadítás következetes végrehajtásáért küzdő, a nagybirtok felosztásáról álmodó tömegek érdeklődésén. így Táncsics röpirata, melyet 'abból a pénzből adott ki, amit a kiszabadulásakor szervezett országos gyűjtés eredményezett, sem erkölcsi sikert, sem anyagi hasznot nem hozott szerzőjének. Az utóbbit egy „iparlovag" aratta le, aki a röpirattal házalt és — az egykorú lapok felháborodott hangú tudósításai szerint — „csalárdsága annál inkább szokott sikerülni", mert „mint világtalan, más által vezettetve, csalfán utánozza az öreg Táncsics balsorsát."

3 Táncsics a kinyomtatott példányok nagyrészét ajándékba adta barátainak, ismerőseinek. Ingyen osztatott ki több száz darabot Pest város közgyűlésén, valamint Jámbor Pál és Besze János országgyűlési képviselők segítségével a képviselőházban.

4 A cellában kisleányának diktált és „tapogatva írt" munkát keletkezése után több mint fél évszázaddal ásta ki a feledés homályából 1925-ben Siklóssy László,

5 aki a Fővárosi Közmunkák Tanácsának történetét feldolgozó könyvében (1931)

6 elismeréssel méltatta a jövő Budapestjét „bámulatos éleslátással részletesen megrajzoló" Táncsicsot. Joggal, mert bár Táncsics nem volt „hivatásos" várospolitikus, városrendezéssel foglalkozó szakember, városrendezési és városszabályozási javaslatainak jórésze, hí nem is az ő kezdeményezésére, de megvalósult a kiegyezés után. (Az egységes városrendezési hatóság létrejötte, a testvérfővárosok szabályozási terve, az építendő házak adómentessége, a gellérthegyi és margitszigeti híd, a Városliget rendezése, a Belváros szabályozása, a budai gyógyfürdők kiépítése és modernizálása stb.). Táncsics röpiratának értékét nem csökkenti, hogy javaslatainak egy részét technikai vonatkozásokban túlhaladta az idő (öntözés megoldása), másokat szűk, municipális érdekek miatt nem realizáltak, mint ez a közvélemény óhaját is kifejező Dunasétány esetében történt. A börtönlakó Táncsicsot, a függetlenségi politikust, egy reprezentatív, a császárváros Bécs mögött le nem maradó, nemzeti főváros megteremtése foglalkoztatta. Meggyőződéssel hirdette röpirata mottóját: 3. Pesti Napló 1867. noverriber 19. Különfélék 4. Fővároisi Lapok 1867. november 21. Rövid hírek 5. 8 Órai Újság 1925. november 5. Hogyan született meg a pesti korzó? 6. Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (1870—1930) Bp. 1931. — Révész Mihály és Lestyán Sándor Táncsics; Fővárosunk című munkájáról szóló írásai Siklóssy idézett művére támaszkodnak.