": "Fővárosunk. Irta Táncsics Mihály. Hasonmás kiadás - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 8. (Budapest, 1976)

Bevezető

Bevezető Betegen, csaknem teljesen megvakulva szabadult hét évig tartó második rabságából „barátai és tisztelői" közbenjárására a kiegyezéskor, néhány hónappal a koronázásra megjelent általános amnesztia előtt Táncsics Mihály. Bécsikapu utcai börtönét 1867. március 12-én hagyta el, és júliusban már arról tudósították olvasóikat a fővárosi lapok, hogy a „sorsüldözött, világtalan ősz" Fővárosunk címmel egy „sok érdekes indítványt tartalmazó" füzetet adott ki,

1 melyet még budai fogságában írt és a megjelentetés reményében onnan csempésztetett ki családjával. A tudósítások közlik azt is, hogy a Schmerling-provizórium idején nem akadt kiadó vagy szerkesztő, aki vállalta volna a kockázatot a várbeli börtön vak lakójának kéziratáért. Az irodalmi ellenzéket tömörítő Fővárosi Lapok szerkesztésében jelentős szerepet játszó Vadnai Károly — Táncsics családjának rendszeres anyagi támogatója, aki könyvekkel, folyóiratokkal, újságokkal is ellátta a hírekre szomjazó öreget, illetve a neki felolvasókat — őrizte meg a „kuszált, bonyolódott firkákat", „nehogy elvegyék tőle, s megégessék".

2 A Bartalits Imre gyorssajtóján előállított szerény külsejű, alig százoldalas, nyolcadrét alakú füzet megjelenése nem keltett feltűnést, és Táncsicsnak csakhamar tapasztalnia kellett az érdeklődés hiányát a Ráth Mór könyvkereskedésébe bizományba adott kötetek iránt. A közvéleményt a felelős kormány kinevezése, a kiegyezés, a lezajlott koronázási ünnepségek foglalkoztatták, a politikailag gondolkozók radikális része, a deáki kompromisszumot elvetők között ha voltak is, akik emberileg rokonszenveztek az agg harcossal, e sorsdöntő időkben nem tőle vártak kérdéseikre választ. Az alföldi városok nincstelenjei, szegényparasztsága, plebejus értelmisége figyeltek ugyan Táncsicsra, — a néhány hónappal később alakult demokrata körök és olvasóegyletek sorra választották „hazafiúi érdemei elismerése jeléül" tiszteletbeli taggá —, de ők benne 1. Fővárosi Lapok 1867. július 2-0. Fővárosi hírek 2. Fővárosi LapOk 1882. március 15. Március 15-dikén