": "Fővárosunk. Irta Táncsics Mihály. Hasonmás kiadás - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 8. (Budapest, 1976)

Függelék - „Előterjesztés Buda-Pest szépítése tárgyában"

rákkal. Nincsenek tehát mint más városokban csoportosulások, úgynevezett quartierek,

9 melyekben az egynemű házak és foglalkozások könynyen és öszhangzatosan találkozhatnának. Ha már most a tervezett csatorna felépülne, igen természetes úton elérhetnők azt, mi különben csak igen nehezen s tán épen csak erőszakkal volna keresztülvihető, t. i. az osztályozást és központosítást; mert a csatorna partját a kereskedelem foglalná el rakpartjaival, azon túl telepednék az ipar, a munkásai számára szolgáló lakokkal; azon innen pedig természetes helye volna a kényelmesebb nagyobb lakházaknak, tudományos intézeteknek, a hatóságok és a kormány épületei- és palotáinak. E csatorna létrehozatalával elérjük egyszersmind a kiterjesztést, értvén az intensiv kiterjesztést, — mert a csatornán innen bizonyosan, azon túl pedig még távolabb is alkalmasint csak nagyobb épületek fognak emelkedni, melyekben három, sőt négy annyi ember találand hajlékot, mint a hány jelenleg ugyanannyi területen lakik. De ezen terjeszkedésnek még más előnye is van, a mennyiben önként alakítja és szaporítja a lakosság számára kellemes sétahelyeket, különösen pedig önmagából jelöli ki két concentricus boulevardon a; irányt, u. m.: egyiknek a váczi- és ország úton,

10 'másiknak a csatorna partjain. Ez a lakosságra nézve nem csak kellemes, de egyszersmind egészségi szempontból is felettébb előnyös. Egészségessé tétele oly vidéknek forog pedig itt szóban, mely jelenleg legtöbb beteget szállít kórházainkba, s melyet több évvel ezelőtt is a cholera leginkább pusztított. E vidéket már egy 1845-ben megjelent röpirat is völgyeletnek nevezi, s ezzel indokolja az e vidéken meghonosult betegségek főokát, melyet csak feltöltése által háríthatni el; ezt pedig tenné a csatornának partra hányt földje. Fontos e csatorna a kereskedelemre nézve, minthogy a forgalomnak új lendületet és irányt adand; — de legnagyobb befolyással birand mindenesetre magára a Duna-szabályozásra; különösen pedig a soroksári Dunaágnak hajókázható állapotban fenntartására, és Pestnek vízár elleni biztosítására nézve, s azért nem is ma pendíttetett meg először ez eszme, hanem megpendíttetett már 1845-ben, később 1848-ban, legújabban pedig 1865-ben Reitter Ferencz úr által, ki ezt az előrehaladott tudomány szellemében karolta fel és nyújtott alkalmat ennek kellő megismertetésére és méltánylására.

11 Mindezekből az tűnik ki, hogy e csatorna városunk jövőjével különféle érdekeknél fogva igen lényeges, sőt elválhatatlan viszonyban áll. Az imént kifejtetteken kívül megkívántatik egy nagy városban, hogy nyilvános mulató-helyekkel bírjon.