A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

Szerkesztői tájékoztató

zottság létrehozásáról.

9 A megalakítandó Vezérlő Bizottság és a nemzeti bizottságok összefüggésére utal az a tervezet, amely a „Nemzeti Bizottságok és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Vezérlő Bizottsága jogviszonyainak tisztázására" irányul. A Függelékben közreadott tervezet II. 6. pontja kimondja: „A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front az Ellenállásra tömörült négy párt és a Szakszervezet vezetőiből alakult, mint a demokratikus közvélemény legfőbb képviseleti szerve, b) A MNFF VB és a Nemzeti Bizottságok: A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Vezérlő Bizottsága a Nemzeti Bizottságok országos központja és legfőbb felügyeleti szerve. (Nem hatóság.)"

10 A MNFF Vezérlő Bizottságának 1945. április 27-re tervezett megalakítása elmaradt. Ezt a tényt Szakasits Árpád jelentette be a BNB április 25-i ülésén,

11 ezért a tervezet életbeléptetésére nem került sor. A BNB ezek után sem mondott le a nemzeti bizottságok központi szervének létrehozásáról.

12 Ezt az elképzelést tükrözi a BNB által az ország valamennyi nemzeti bizottságához kibocsátott „Felhívás" is.

13 A beérkezett válaszok azt igazolják, hogy a vidéki nemzeti bizottságok szívesen vették egy országos központi szerv megalakítását, amelyre a BNB augusztus 13-i ülésének határozata és az augusztus 21-én megtartott pártközi értekezlet alapján 1945. szeptember 4-én került sor. Ekkor jött létre az öt párt és a szakszervezetek képviselőiből az Országos Nemzeti Bizottság (ONB), amelynek alakuló ülési jegyzőkönyvét közöljük. Az ONB létrejötte után tovább szűkült a BNB szerepe. Az a tervezet, amelyet az ONB megalakításával párhuzamosan készítettek, a BNB hatásköréről 8. pontjában a következőket mondja: „A Budapesti Nemzeti Bizottság működése általában kimerül a kerületi nemzeti bizottságok helyi tevékenykedésében."

14 Ez az álláspont - bár a tervezet vitájáról, elfogadásáról nincs közvetlen tudomásunk - gyakorlattá vált. A BNB, amely március 28-ától kezdődően eleinte még hetente összeült, a törvényhatósági bizottság május 16-i megalakulása után már csak ritkábban, kéthetente ülésezett augusztus hó végéig. Az ONB szeptemberi megalakulása után négy hónapig nem jött össze és újabb aktivizálódására csak 1946 elején, a közigazgatás megtisztításáért és demokratikus átalakításáért vívott politikai harc során került sor. Ezt a felélénkülést tanúsítják az 1946 február-áprilisi jegyzőkönyvek. A BNB 1946 elejei fellendülése átmenetinek bizonyult, egyes források szerint 1946. július 25-ére a stabüizációval kapcsolatban újabb ülés összehívását tervezték, de az ülés megtartásának ezideig semmiféle bizonyítékát sem sikerült felkutatni. A BNB tehát az 1946 elejei ülésekkel, mint testület befejezte tevékenységét, de hivatali apparátusa fennmaradt. A BNB titkársága látta el egyben az ONB működésével kapcsolatos tevékenységet, foglalkozott az országból, a kerületekből beérkező javaslatokkal, panaszokkal, egy-két alkalommal országos akciókat is szer9. Rákosi Sándor - Szabó Bálint: A pártok állásfoglalása a nemzeti bizottságok kérdésében. (Adalékok) PK 1967.

1, sz. 98. old. 10. Függelék III. 7. sz. irat. 318-319. old. 11. Az 1945. április 25-i ülés jegyzőkönyve, 111. old. 12. Az 1945. június 6-i ülés jegyzőkönyve, 163. old. 13. Függelék III. 8. sz. irat. 14. Függelék III. 10. sz. irat. 327. old.