A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
Szerkesztői tájékoztató
vezett, például az 1848-49-es szabadságharc és forradalom centenáriuma alkalmából, vagy a „Dolgozók az iskoláért" mozgalmat 1948-ban az egyházi iskolák államosításának támogatására. Maga az ONB mint testület a későbbiekben csak a választásokkal kapcsolatban tevékenykedett, miután a választójogi törvény ráruházta a pártok indulási jogának elbírálását. Külön említést érdemel, hogy a BNB, illetve az általa kiküldött bizottságok bonyolították le az úgynevezett igazolásokat. Ez a munka - különösen 19451946-ban óriási feladatot hárított a BNB-re, mind a testületre, mind az apparátusra. Egyes bonyolultabb ügyek még 1946 után is foglalkoztatták a BNB-t. A kiadvány elkészítésekor úgy véltük, hogy csak akkor adhatunk megközelítően is teljes képet a BNB működéséről, ha saját anyagát kiegészítjük a kerületi nemzeti bizottságok jegyzőkönyveivel. A kerületi nemzeti bizottságok - amelyek a felszabadult főváros mind a tizennégy kerületében létrejöttek és működtek ugyancsak jelentős szerepet játszottak részben mint a pártok kerületi szervezeteinek tanácskozó testületei, részben pedig betölteni igyekeztek az 1930. évi fővárosi törvényben elhatározott, de meg nem valósított kerületi választmányok szerepét. Megjegyezzük, hogy 1945 júniusában a fővárosi törvény újraalkotásának tervezésénél az utóbbi gondolat konkrét javaslat formájában is elhangzott, de a polgármesteri ügyosztályvezetők értekezletén Vas Zoltán polgármester elutasította. Ugyanakkor a kerületi nemzeti bizottságok működésének a BNB-hez hasonlóan teljes jegyzőkönyvi sorozat közlésével történő bemutatására nem vállalkozhattunk. A kerületi nemzeti bizottságok iratanyaga, elsősorban a jegyzőkönyvek rendkívül egyenetlenül állnak csak rendelkezésünkre. Van olyan kerület, például a VI., amelynek nemzeti bizottsága működéséről egyetlen jegyzőkönyv sem került elő, bár egyéb iratai fennmaradtak. Más kerületekből csak egyes évekből ismerünk egy-egy jegyzőkönyvi példányt, rendkívül esetleges időszakokból. Egyetlen egy olyan budapesti kerület sincs, amelynek jegyzőkönyvei teljes sorozatban fennmaradtak volna. Ezért arra az elhatározásra jutottunk, hogy a még így is rendelkezésre álló több száz kerületi jegyzőkönyvből a BNB ülési jegyzőkönyvek záróidőpontjáig néhány példányt reprezentáló jelleggel a Függelék II. részében közreadunk. Az ilyenforma közreadás mellett szól az a körülmény is, hogy a BNB határozatai részben a kerületek útján valósultak meg, másrészt a kerületi nemzeti bizottságok javaslatai, határozatai befolyással bírtak a BNB-re, ezt a kölcsönhatást a kiválogatott jegyzőkönyveken keresztül érzékeltetni kívántuk. A közlés mellett szólt az a körülmény is, hogy ilyen típusú nemzeti bizottságok - érthetően csak a fővárosban jöhettek létre és működésük újabb változatokkal bővíti az amúgy is gazdag képet. Említést érdemel az a kapcsolat, amely a BNB és a kerületek között kialakult. A kerületi nemzeti bizottságok általában az adott terület felszabadulásával párhuzamosan gyorsan megalakultak, a X. kerületi Nemzeti Bizottság egy héttel előbb is, mint a BNB és annál szélesebb koalíciós alapon. A többi kerületi nemzeti bizottság megalakításának körülményeiről alig maradt fenn írásos dokumentum, az azonban kitűnik, hogy létrejöttük jórészt a BNB-től függetlenül ment végbe. Maga a BNB sem a kerületi nemzeti bizottságok által alulról választott csúcsszerv volt, munkájában közvetlenül egyetlen kerületi nemzeti bizottsági tag
