A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

A Magyar Közlöny 1945. szeptember 19-i számában megjelent a kormány 7200/1945. M. E. sz. rendelete a nemzeti ellenállási mozgalomban és a németellenes szabadságharcban szerzett érdemek elismeréséről. A rendelet szerint kérelmet kell a miniszterelnökhöz benyújtani; aki írásos bizonyítékokat nem tud felmutatni, kérheti érdemei elismerésének a rendeletben felsorolt személyekből kiválasztott hat tagú bizottság által való igazolását (a rendelet hatvan, az ellenállási mozgalomban elismerten részt vett személy nevét tartalmazza); a rendelet szerint a döntés a miniszterelnök hatáskörébe tartozik, aki erről okiratot állíttat ki, s az elismerő okiratokról a miniszterelnökség nyilvántartást vezet. Az ONB 1945. szeptember 26-i ülésén Rajk László előterjesztése alapján foglalkozott a kérdéssel és III/5.-1945. ONB. sz. határozatában kimondotta, hogy „az Országos Nemzeti Bizottság megkereséssel fordul a kormányhoz és felhívja a figyelmét, hogy az ellenállási mozgalomban való részvétel igazolására a pártok közreműködésével alakítson bizottságot. A fegyveres ellenállásban való részvételt ettől függetlenül a Magyar Partizánszövetség, amennyiben megbizonyosodik róla, esetenként külön igazolhatja." 1947 novemberében került kiadásra a 13.240/1947. Korm. sz. rendelet (M. K. 1947, november 12.), mely kimondotta, hogy a 7.200/1945. M. E. sz. rendelet alapján a miniszterelnök által kiállított elismerő okiratok hatályukat vesztik. A rendelet az ellenállási mozgalomban szerzett érdemek elbírálására a Magyar Függetlenségi Front pártjainak és a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége képviselőiből alakított bizottságok létrehozását rendelte el; kimondotta, hogy a bizottságok nem ismerhetik el annak ellenállási érdemeit, aki arra a felszabadulás után tanúsított antidemokratikus magatartása, illetőleg tevékenysége következtében érdemtelenné vált. 13. A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságáról van szó, amelynek elnöke Bajcsy-Zsilinszky Endre volt, s melynek katonai vezérkarát Kiss János altábornagy vezette. 14. A Nemzeti Ellenállásban Résztvettek Szövetségét a belügyminiszter 1945. július 4-én 137.044/1945. VI/3. sz. határozatával feloszlatta. L. a 35. sz. dokumentum 188. oldalát. 15. A Budai Földigénylő Bizottságot 1945. május 16-án a Cisztercita Gimnázium (Szent Imre herceg útja 27.) dísztermében lezajlott népgyűlésen választották meg. A BNB 1545/1945. számú, 1945. május 22-i Morvay alpolgármesterhez intézett levele az 1945. május 14-i ülés határozatát olyan megfogalmazásban közli, hogy a BNB tudomásul veszi a Budai Földigénylő Bizottság megalakulását és elrendeli a Pesti Földigénylő Bizottság megalakítását. A levél szerint a BNB elrendeli, hogy mindkét bizottságban mind a főváros, mind az FKT képviselői vegyenek részt, s különös tekintettel kell lenni arra, hogy a főváros közüzemei, illetőleg közérdekű célra szánt objektumai integritásukat megőrizhessék. A BNB 1945. május 23-án közölte az FKT-val, hogy a Pesti Földigénylő Bizottság megalakítására 1945. május 31-ére hív össze népgyűlést. A BNB 1945. május 30-i keltezésű, a polgármesteri III. ügyosztályhoz intézett leveléből kitűnően a meghirdetett népgyűlést bizonytalan időre elhalasztották. A BNB 1945. július 10-i keltezésű - a minisztériumokhoz, a fővárosi és kerületi hivatalokhoz intézett - körlevele közli, hogy a Budapesti Földigénylő Bizottság 1945. június 15-én a Nemzeti Sportcsarnokban megtartott népgyűlésen törvényes keretek között megalakult. 16. A felhívás megjelent a napilapok (például Szabadság, Szabad Nép) 1945. június 9-i számában. 17. L. a 36. sz. dokumentum 204. oldalát, valamint az 1945. augusztus 13-i ülés 2. sz. határozatát. 18. A Magyar Közlöny 1945. június 3-i számában megjelent 2580/1945. M. E. sz. rendeletről van szó, mely az ülésenkénti díjat Budapesten 100, vidéken nyolcvan pengőben határozta meg. A díjazás felemelésének igénye később felmerül még az augusztus 1-i ülésen, s az a kibontakozó infláció miatt több alkalommal rendezésre is került. A Magyar Közlöny 1945. augusztus 12-i számában megjelent 6210/1945. M. E. sz. rendelet például tárgyalási naponként 200, (illetve 150) pengő, a Magyar Közlöny 1945. október 6-i számában megjelent 8810/1945. M. E. sz. rendelet 400 pengő napidíjat állapít meg stb. 19. L. az 1945. június 27-i ülés 4. sz. határozatát. 12* 169