A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

50 000 székelyre. Javasolja ezeknek felhasználását a sváb községek magyarosítá­sához. KOVÁCS IMRE bejelenti, hogy vannak emberek, vidéki parasztok, akik itt' ragadtak, s bár féllábbal üzemekben, gyárakban helyezkedtek el, vissza akarnak menni. A közlekedési viszonyok ezt nem teszik lehetővé ma, viszont mire hazaér­nek, addigra már ott nem lesz föld. Ha pedig kimennek Budaőrsre, ott azt mond­ják nekik, hogy nem odavaló lakosok. Ezért kell a budapesti földigénylő bizottság, amely ezeket is földhöz juttatja. SZÉLL JENŐ nem találja helyesnek ezt a megoldást, hiszen a földosztás úgysem Budapest területén történne. Az ilyen problémák megoldására az Országos Földbirtokrendező Tanács vagy a kormány hozzon létre külön bizottságot. KOVÁCS IMRE erősíti, hogy ez volna a budapesti földigénylő bizottság. SUPKA GÉZA elvi döntést javasol, mellyel a Budapesti Nemzeti Bizottság kimondja, hogy a sváb községek meghatározást nem fogja használni. Demokráciá­ban nem szabad senkit azért sújtani csupán, mert egy fajhoz tartozik. Vagy politi­kai vétség terheli az illetőt, vagy nem. De nem azért bűnhődik, mert sváb. GERŐ ERNŐ bejelenti, hogy nem ért egyet az előtte szólóval. Nem egyedül Hitler a bűnös a most történtekben, hanem a németségnek is osztozni kell sor­sában. KOVÁCS IMRE kijelenti, hogy minden sváb volksbundista volt. SUPKA GÉZA kijelenti, hogy ez más lapra tartozik, azokat azért kell súj­tani, mert a Volksbundhoz tartoztak, de nem azért, mert svábok. SZAKASITS ÁRPÁD szintén óv az általánosítástól és a kollektív felelősség­revonás problémáját veti fel. GERŐ ERNŐ kijelenti, hogy nem véletlen az, hogy éppen Németország ter­melte ki Hitlert. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a BNB megkeresi a földmívelés­ügyi minisztert annak érdekében, hogy ő pártközi konferenciát hívjon össze, melynek egyetlen napirendi pontja a földigényléssel kapcsolat­ban felmerült problémák még rendeleti úton megoldást nem nyert részletei. Ezt a problémát és a milliós telkek felhasználását el kell vá­lasztani a sváb kérdéstől. Irányelv azonban az legyen, hogy a Budapest környéki területeket proletárgyermekek, kultúrintézmények, szanató­rium, tejkonyha stb. céljaira használják. De hogy ne hamarkodják el az ügyet, a bizottság esetenként vizsgálja meg az igényeket, valamint mél­tányolja azoknak a németszármazásúaknak [az] érdemeit, akik az el­lenállásban részt vettek. [XXV/9.-1945. BNB.] 7 ELNÖK felkéri Kovács Imrét, ismertesse a napirend következő pontját a felszabadítással kapcsolatban az ellenállásnál el­esettek hozzátartozóinak gondozása ügyében. KOVÁCS IMRE bejelenti, hogy az ország fölszabadult. Sajnos a magyar­ságnak vajmi kevés része volt benne; de a társadalomnak nem szabad megfeled­kezni azokról a kevesekről, akik életüket áldozták az országért. A Nemzeti Pa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom