A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
JÁMBOR ALAJOS javasolja, hogy mivel az elmúlt 25 évben a proletariátus szenvedett a legtöbbet a reakció alatt, itt az alkalom, hogy vegyék figyelembe az ő érdekeiket is. SUPKA GÉZA bejelenti, hogy kulturális közérdek a földbirtokokon található levéltárak, ingóságok és ásatási területek megóvása, megőrzése, illetőleg egységben hagyása. Indítványozza, hogy a Bizottság szólítsa fel a minisztériumot, gondaskodjék rendeleti úton a birtokokon található ingóságok, könyv-, leváltárak, ásatási anyag megőrzéséről. GERŐ ERNŐ bejelenti, hogy nem látja semmi értelmét földigénylő bizottság alakításának Budapesten. Budapest par excellence ipari város. A munkásokat nem kell parasztokká tenni. Más kérdés a sváb probléma. A baj csak az, hogy egyes községeken belül a lakosságból alakított földigénylő bizottságok állapítják meg, kitől kell elvenni a földet. Nyilvánvaló, hogy a 90%-ban sváb volksbundista lakosság hogy fogja saját maga között elosztani a földet. Tehát szükség van kiegészítő rendeletre vagy végrehajtási utasításra, illetőleg annak pótlására, hogy a sváb községekben egyelőre, amíg a svábok összeteiepítésére nem kerül a sor, magyar földigénylő bizottságok működjenek. Ami a főváros területén található sváb ingatlanokat illeti, ehhez nem szükséges külön földigénylő bizottság, az fasiszta vagyon, tehát állami vagy városi tulajdonba megy át. BECHTLER PÉTER bejelenti, hogy Kispest határában és Pestszentlőrincen nevezett városok polgármestereinek bejelentése alapján 1945. április 15-én a székesfőváros tulajdonában levő kerteslakás építésére szolgáló 160 katasztrális hold telek kerül kiosztásra. Ezzel kapcsolatban sürgős intézkedést kér. TILDY ZOLTÁN bejelenti, hogy ki kell mondani, miszerint ezek a földek nem mezőgazdasági művelés, hanem lakásépítés célját szolgálják, tehát 50 holdon felül sem vehetők igénybe. POLGÁRMESTER bejelenti kiegészítésül, hogy 200 katasztrális holdat négyszögölenkint 40 pengőért ugyanott már ki is osztottak, holott azt a területet a Fővárosi Szeméttelep terjeszkedése céljaira vásárolták meg, valamint a szeméttelepből táplált méntelep istállói számára. Ugyancsak sérelmet szenvednek a Vízművek érdekei hasonló esetekben. RIES ISTVÁN hozzájárul ahhoz, hogy a fasiszta ingatlanokat szétosszák, de javasolja, hogy a kultúrintézmények, pl. az Akadémia, a Nemzeti Múzeum és a főiskolák tulajdonában levő birtokokat, mivel ezek a közérdeket szolgálják, ne osszák fel. Ezek az intézmények különben is megfelelőbben tudnák kezelni a birtokokat, mintha állami vagy városi kézbe mennének át, hiszen anyagi egzisztenciájuk függhet tőle. Erre a kormány figyelmét fel kell hívni. DARVAS JÓZSEF felhívja a figyelmet arra, hogyan keletkezett a sváb gyűrű Budapest körül. Mindez imperialista német telepítő törekvések eredménye. A sváb kultúrpolitikusok váltig hangoztatták a sváb községek tisztaságát és az ottani magasrendű életet, de ez megtévesztés, hiszen ők a főváros közelében roppant előnyöket élveztek, szemben az Alföld magyar falvaival. Ha a svábok közé magyarokat telepítenek, azok elfojtják, megölik őket. Ezért nem lehet más megoldás, mint a sváb gyűrű szétrobbantása, a svábok kitelepítése. SZENT-IVÁNYI SÁNDOR felhívja a figyelmet a Budapestre följött mintegy
