A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
lemondását ugyancsak tudomásul veszi és neki köszönetét fejezi ki eddigi működéséért. Az elnök javaslatát hatáskörén kívül állónak minősíti és azt a bizottság felügyeleti hatóságához (Miniszterelnökség) utalja." A BNB iratanyagában külön gyűjteményként szerepel az a néhány száz adatfelvételi ív, illetve jegyzőkönyv, amely a bizottság működéséről fennmaradt. 3. E kérdéssel részletesebben foglalkozik a „Források Budapest múltjából" című kiadvány III. kötete. 246-254. o. 4. A BNB 1945. augusztus 30-án tette közzé tervpályázati hirdetményét. A kiküldött bírálóbizottság 1945. október 19-én kezdte meg működését s 1945. november 8-án készítette el munkája eredményeit rögzítő jegyzőkönyvet. Ennek alapján hangzott el beszámoló a BNB 1946. február 14-i ülésén. (Erre vonatkozik a 3. sz. határozat.) Az október 6-i ünnepélyt a BNB az 1848 óta hazánk szabadságáért életüket áldozott vértanúkról való megemlékezés jegyében rendezte. Az ünnepség első aktusa az Aradról a Vértanúk sírjától elindult kegyeleti staféta (a fáklyát román földön a lomán antifasiszta ifjúsági szövetség, magyar területen a MADISZ futói hozták) fogadása volt a Városi Színház előtt, ez alkalomból Kállai Gyula és Szakasits Árpád mondottak beszédet. Ezt követően gyászünnepély zajlott le a Városi Színházban, melyen részt vettek a SZEB képviselői, a pártok vezetői, a kormány tagjai, a diplomáciai testület képviselői stb. A gyászünnepélyen Dalnoki Miklós Béla miniszterelnök tartott emlékbeszédet. A műsorban fellépett Ascher Oszkár, Major Tamás, Ungár Imre és a Munkás Kultúrszövetség szavalókórusa. A Székesfővárosi Zenekar Somogyi László vezényletével bemutatta Kadosa Pál: Gyászóda, Kodály Zoltán: Vértanúk sírján és Veress Sándor: Sirató ének c. alkotását, melyeket a BNB felkérésére a gyászünnepélyre alkottak. Az ünnepi megemlékezés keretében a Nemzeti Színház Katona József: Bánk bán, az Operaház Erkel Ferenc: Hunyady László című művét adta elő. 5. A Népbírósági Közlöny 1945. november 8-án jelent meg először, azonban mint az igazságügyminisztérium hivatalos lapja. 6. A BNB 1945. augusztus 17-én az erre vonatkozó határozatát 2273/1945. szám alatt megküldötte az igazoló bizottságokat irányító főispánoknak. 7. Az Észak, Kelet, Dél és Nyugat feliratú revizionista szobrokról van szó, amelyeket a Védőligák Szövetsége állíttatott fel, s nagy ceremóniával végrehajtott leleplezésük 1921. január 16-án volt. A szobrok eltávolítására a polgármester 1945. augusztus 18-án kiadott rendelete alapján került sor. 8. L. ezzel összefüggésben a Függelék III. 11. sz. dokumentumát. 9. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság 1945. június 9-én alakult meg. Díszelnökévé Szent-Györgyi Albertet, elnökévé Zilahy Lajost, főtitkárává Háy Gyulát választotta. A Magyar-Román Társaság 1945. szeptember 21-én alakult meg. Elnökké Kodály Zoltánt, főtitkárrá Balázs Bélát választották. A Magyar-Jugoszláv Társaság alakuló közgyűlését 1945. október 1-én tartották. A Társaság elnöke Moór Gyula, társelnöke Bán Antal, Kovács Imre, Rajk László, Szekfű Gyula, Tildy Zoltánná, főtitkára Rex József lett. 10. Az ONB 1945. szeptember 26-i ülésén Rajk László javaslata alapján foglalkozott a Magyar Propaganda Hivatal felállításának ügyével. Az ülésen olyan értelmű határozat született, hogy pártközi értekezleten vitassák meg a hivatal felállítására vonatkozó tervezetet s az itt született megegyezés alapján kerül ismét a kérdés az ONB elé. Rendelkezésre álló adataink szerint ezzel kapcsolatban később döntés nem született. 38. 1946. január 23. Jegyzőkönyv Felvétetett a Budapesti Nemzeti Bizottság XL. ülésén az Üj Városháza közgyűlési termében 1946. évi január hó 23-án. Jelen vannak: Szakasits Árpád, a Budapesti Nemzeti Bizottság elnöke, miniszterelnökhelyettes, Kállai Gyula államtitkár, a Budapesti Nemzeti Bizottság főtitkára, Zentai Vilmos államtitkár, Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtit-
