A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
pont rendelkezésére; a fedezet felhasználásáról a Magyar Propaganda Központ évnegyedenkint a Nemzeti Bizottságnak tartozik elszámolni. 3. Felkéri továbbá a Nemzeti Bizottság az Elhagyott Javak Kormánybiztosságát, hogy a Magyar Propaganda Központ céljai számára megfelelő fekvésű és nagyságú épületet, valamint berendezési tárgyakat engedjen át. 4. A Magyar Propaganda Központ megszervezésére és irányítására a Nemzeti Bizottság a saját kebeléből küld ki vezetőt. Ajánlja az indítványt meggondolás tárgyává tenni, azt hiszi, hogy a kérdés megérdemli a részletes tárgyalást. ELNÖK kijelenti, hogy Supka Géza bizottsági tag előterjesztése a legnagyobb mértékben találkozik a BNB véleményével és felfogásával. A Magyar Propaganda Központot meg kell teremteni, mert ha nem teremtenők meg, akkor szükség volna propaganda minisztériumra. Márpedig az előbbi sokkal rokonszenvesebb és a közvélemény előtt is sokkal inkább kap támogatást és elismerést, azonkívül rugalmasabb és az a tény, hogy a Nemzeti Bizottság szerve lenne, más hatást gyakorol a nemzeti közvéleményre. A BNB ezt a határozatát tegye át a megalkotandó Nemzeti Bizottságok Országos Központjához, azzal a pártoló javaslattal, hogy az első dolgai között állítsa fel ezt a központi propaganda szervet és állítsa munkába. Ami az anyagi fedezetet illeti, javasolja, hogy a fővároson és a kormányon kívül a vármegyei és városi törvényhatóságokat is hívják fel a pénzügyi alap megteremtésére. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy Supka Géza javaslatát a Magyar Propaganda Központ felállítására a Budapesti Nemzeti Bizottság elfogadja azzal, hogy mihelyt az országos központ megalakul, a BNB rögtön ajánlja ennek napirendre tűzését és záros határidőn belül való megvalósítását. [XXXVj5.-1945. BNB.] i0 ELNÖK több tárgy nem lévén, az ülést bezárja. Tisztázat 1. Szeder Ferenc (1881-1952) kubikos. 1896-től a földmunkásszövetség tagja, a 20-as években titkára, majd einöke. 1923-tól az SZDP vezetőségi tagja, 1943-ban rövid ideig főtitkára. 1922-től több ízben nemzet-, illetve országgyűlési képviselő. 1945-1947-ig a párt főtitkárhelyettese, 1948-ig a PB tagja, a párt jobbszárnyához tartozott; 1945-től a BNB tagja. 1950-ban koholt vádak alapján letartóztatták s a börtönben halt meg. 2. A BNB iratanyagában megtalálható annak a jelentésnek a másolati példánya, melyet Varga Béla a miniszterelnöknek küldött meg s melyben a bizottság hatáskörének az egész országra való kiterjesztését s azt javasolta, hogy a munkát a miniszterelnökség sajtóosztálya vegye át. A miniszterelnök 1945 júniusi keltezésű válaszlevele szerint a miniszterelnök hozzájárul a bizottság munkájának az ország egész területére való kiterjesztéséhez, s ehhez anyagi támogatást is helyez kilátásba. Az itt tárgyalt jelentést Varga Béla 1945. augusztus 8-án nyújtotta be a BNB-hoz (2209/1945), s a választ 1945. augusztus 18-án 2342/1945. sz. alatt küldöttek meg a következő szövegezésben: „a Budapesti Nemzeti Bizottság XXXV/1. BNB számú határozatában t. Cím által beterjesztett jelentést tudomásul vette, Varga Béla elnök
