A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)

Egyszóval ilyen négyes célkitűzés van előtte, amikor indítványát előterjeszti. Nagyjából szeretné azt a tizenöt osztályt jellemezni, amelyből elképzelné azt a bizonyos propagandaközpofitot. Az egyik lenne a sajtóosztály. A sajtó igazán iparkodik mindent megtenni, hogy a reakció ellen küzdjön és jól el is látja a maga szolgálatát, de egyrészt korlátozva van a terjedelemben és nem közvetlenül a propaganda a feladata. Tehát a fővárosi lapok számára kellene a propaganda-központnak anyaggal szolgálnia, mégpedig pártszempontok szerint specializált anyaggal, másrészt a vidéki sajtó számára cikk-anyagot kellene juttatnia. Harmadszor a külföldi sajtó számára propaganda- és fénykép anyagot, ami rendkívül lényeges a demokrácia helyes külföldi beállítása szempontjából. A második volna a röpiratés röplapszolgálat. Éppen mi tudjuk az illegalitás idejéből, hogy ez mit jelent. A harmadik a könyvkiadás, amelynek szintén bele kell kapcsolódnia a demokrácia eszmevilága mellett való szolgálatba. A negyedik a plakátosztály, az ötödik a filmés fényképszolgálat, kapcsolatban a filmirodával és egyéb külföldi irodákkal. A hatodik az előadások és rádióelőadások megszervezése, a hetedik gyűlések és népgyűlések szervezése. Ha tehát van gyűlésünk, erre a szervre rá lehet ruházni, hogy ő rendezze meg. A nyolcadik, ami igen fontos: dokumentációk gyűjtése. A 25 év történetének dokumentációját már meg kellene kezdeni. Sajnos, a napilapoknak nincsen megfelelő helyük, pedig fontos lenne rámutatni, hogy hogyan született meg, azt hiszi, 1898. december 2-án Bangha páter naplójában, az egész magyarországi antiszemitizmus - ez a Nyisztor-féle Bangha naplóban benne van -, hogy 1941-re a zsidókérdés rendezve lesz és „én már akkor nem fogok élni". A kilencedik: helyi és országos ünnepélyek rendezése. Tizedik: emléktáblák és szobrok állítása; tizenegyedik: ünnepi alkalmak és évfordulók nyilvántartása. A hangulatkeltéshez ez rendkívül fontos. Tizenkettedik: alkalmas jelszavak és a szóbeli propaganda (whispering campaign) megszervezése. Annál is inkább meri ezt ajánlani, mert 1918-ban elnöke volt annak a propaganda-bizottságnak, amelynek egyik tagja megteremtette a „Nem, nem, soha" szállóigét. A tizenharmadik: propaganda a külföldi magyarság körében, a Magyarok Világszövetségével karöltve; a tizennegyedik: az idegenforgalomnak a propagandamunkájába való bevonása, az OMIH-al és a fővárosi idegenforgalmi hivatallal karöltve; a tizenötödik: a külföldre utazó magyarok instruálása. Határozati javaslata a következő: 1. Határozza el a BNB, hogy a. a reakció ellen való eszmei küzdelem fokozása, b. a demokrácia gondolatvilágának és intézményeinek népszerűsítése, c. a Függetlenségi Front öt pártjából alakult kormány elvi jelentőségű munkásságának ismertetése, valamint általában d. a nemzeti bizottság szerepének ismertetése, végül pedig e. a magyar jövőbe vetett hit és bizalom megerősítése céljából Magyar Propaganda Központot létesít. 2. A Központ tudományos és módszeres, valamint művészi munkája költségeinek fedezésére a Budapesti Nemzeti Bizottság felkéri úgy a magyar kormányt, mint a főváros vezetőségét, hogy megfelelően dotált, állandó anyagi fedezetet bocsásson a Magyar Propaganda Köz-