A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)
A BUDAPESTI NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVEI (HATÁROZATAI)
VAS ZOLTÁN szerint Kovács államtitkár írta alá, de mindenesetre a belügyminisztériumból jött. ELNÖK szívesen helyt ad az indítványnak, mert ha Kovács Béla írta is alá, akkor is a Függetlenségi Front egyik pártjának államtitkáráról van szó és valóban nem szükséges, hogy az ilyen ellentétek nyilvánosságra kerüljenek. Mindenesetre fel kell hívni a belügyminiszter figyelmét arra, hogy így nem lehet a dolgokat elintézni. Ismerteti a legutóbbi ülésen tárgyalt Széli Jenő bizottsági tag indítványát a z október 6-i ünnepségekről. Az ezt előkészítő bizottság augusztus 6-án és 11-én összeült, melynek tagjai: Mihály fi Ernő, Orbán László, Szamay Lajos, Major Tamás és a polgármester megbízásából Zakariás főjegyző. A pártok intenciója az volt, hogy az ünnepség középpontjában az 1919 óta mártírhalált halt szabadságharcosok közös eltemetése álljon. Ezzel kapcsolatban a következő nehézségek merültek fel, amelyek majdnem lehetetlenné teszik a nagyszabású tervek kivitelét: 1. [Ha] az elérhetetlen helyen eltemetetteket és a már díszsírhelyen nyugvókat exhumálni akarják és nagy ünnepség keretében újból eltemetni, ahhoz egy méltó síremlékre, az eredeti elgondolás szerint mauzóleumra, amely később nemzeti zarándokhely lehet, van szükség. Ilyen mauzóleumot október 6-ig létrehozni nem lehet. Ebben az esetben nem marad más hátra, minthogy ideiglenesen temessék el a nemzeti vértanúkat. Ennek azonban sok értelme nincsen, mivel ha a mauzóleum, körülbelül egy év múlva [felépül], újból meg kell bolygatni a sírokat, amiben közegészségügyi szempontok is közrejátszanak, amennyiben a közegészségügyi ügyosztály vezetője nem hajlandó megengedni, hogy temetőn kívül temethessenek a városban. Végül az eltemetendők hozzátartozói sem fognak beleegyezni a többszörös exhumálásba. 2. Ha a Nemzeti Bizottság mindezek ellenére az október 6-i újraeltemetés mellett dönt, felmerül a kérdés: hol történjék a temetés? A pesti oldalon egyetlen alkalmas helyet talált a bizottság, a Vilma királyné út torkolatánál a Városligetben. Ennek a területnek nagyszabású kiképzése elé azonban akadályt gördít a közelben fekvő Damjanich utcai templom és a Hősök tere. A budai oldalon a Közmunkatanács legalkalmasabbnak a tabáni kertet, illetőleg a Gellérthegy oldalát találta. Itt legfeljebb az a nehézség, hogy a mostani október 6-i ünnepség résztvevői nehezen tudnak átjutni a budai oldalra. 3. Végül nem lehet folytatni az előkészítő munkálatokat addig, amíg konkrét intézkedés nem történt az ünnepség, a rendezendő emlékkiállítás, a mauzóleum, a könyv- és zeneműpályázat anyagi fedezetére vonatkozólag. Kb. egymillió pengőre van szükség. ad 1. Javasolja, hogy exhumálás és újraeltemetés addig, amíg a mauzóleum el nem készül, tehát most október 6-án ne legyen. Ehelyett alapkőletételt rendezzenek, amely alkalomból a későbbi nemzeti zarándokhelynek szánt mauzóleum, nemzeti Pantheon alapkövébe a Nemzeti Bizottság emlékokmányát helyezik el. ad 2. Az alapkő helyének megválasztására mindenképpen Budát éspedig a pesti oldal és a város fölé emelkedő Gellérthegyet vagy a tabáni dombot javasolja. A nemzeti Pantheon építménye nem egy, nem tíz évre szól; az idei közlekedési akadályok tehát nem gátolhatják abban a BNB-t, hogy ne a legmegfelelőbb helyet válassza ki. ad 3. A költségekre vonatkozólag a Budapesti Nemzeti