A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

Bevezető (írta : Kállai Gyula) I

volt horthysta tábornokokat is magában foglaló kormány-koalíció és a nemzeti bizottságok által kifejezett ennél szűkebb körű, többnyire a Magyar Frontot alkotó négy párt együttműködésében nyilvánultak meg. Ez az ellentét a Budapesti Nemzeti Bizottság megalakulásával és működésével még tovább fokozódott. A koalíciós pártok sem egyforma elképzelésekkel, egyforma intenzitással vették ki részüket munkájukból. Mindez érthetővé teszi, hogy a koalíciós partnerek és a kormány polgárijobboldali tagjai miért követtek el mindent a nemzeti bizottságok politikai és hatalmi szerepének csökkentésére. A pártok képviselői a nemzeti bizottság teljesjogú tagjaiként vitatták a testület jogát arra, hogy az adott terület életével, vagy a hatóságok működésével kapcsolatban állást foglaljon, esetenként a kormány egyegy rendelkezéséről ellenvéleményt fejtsen ki. A kormány említett tagjai pedig számos olyan intézkedést foganatosítottak, amelyek kezdettől fogva korlátozták a nemzeti bizottságok működési területét s gátolták tevékenységüket. A nemzeti bizottságokban és a nemzeti bizottságokért folytatott csatározások tehát kezdettől a forradalmi átalakulás szerves elemét jelentették. Ezért látom indokoltnak a kötet függelékében azokat a cikkeket, dokumentumokat, amelyek e testületek hatásköréről, jövőjéről annak idején keletkeztek. III. Az ország nemzeti bizottságai között megalakulásuktól kezdve különleges szerepe volt a Budapesti Nemzeti Bizottságnak. Budapest nemcsak mint az ország fővárosa játszott döntő szerepet. Ez időben az ország egyetlen valóban nagyvárosa volt, ahol a szervezett munkásosztálynak jóval több mint a fele élt. Forradalmi hagyományai, az 1919-es Tanácsköztársaságban szerzett tapasztalatai, a Horthy-fasizmussal szembeni ellenállása egyaránt fokozta jelentőségét. A legsúlyosabb ostromot az országban Budapest élte át, itt voltak legnagyobbak a károk, itt szenvedett legtöbbet a lakosság. Az élet megindítása is itt volt a legnehezebb és a legsürgősebb. A lakosságot kihozni a pincékből, ellátni őket táplálékkal, megvédeni a járvány veszélytől, munkára serkenteni - a feladatok sokaságát jelentette az új közigazgatás megindítói számára. Azzal is számolni kellett, hogy Budapest nemcsak a magyar munkásosztály fellegvára volt, de itt éltek a legnagyobb számban a régi rend hívei és képviselői is, akik tudatosan nehezítették a kibontakozást. A Budapesti Nemzeti Bizottság létrehozását azok a kommunisták kezdeményezték, akik a fővárosban és főleg a pesti oldalon illegalitásban érték meg a felszabadulást. A párt az ostrom megkezdése előtt, a várható hadihelyzetet elemezve olyan útmutatást adott, hogy a Központi Bizottság tagjai a lehetőség szerint igyekezzenek átkerülni a pesti oldalra, hogy a szervező munkába mielőbb bekapcsolódhassanak. A pesti oldal külső kerületeinek felszabadulásával egyidőben a szervező munka azonnal meg is indult.