A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 7. (Budapest, 1975)

Bevezető (írta : Kállai Gyula) I

A Moszkvából hazaérkezett, s a debreceni székhellyel tevékenykedő pártvezetőkkel egyeztetve a feladatokat, megkezdődött Budapest közigazgatásának, politikai, gazdasági életének újjászervezése. A kezdeti lépéseket a kommunisták még egyedül tették meg. Első megbeszélésüket január 8-9. körül a Hungária körúton tartották. Ezen arról volt szó, hogyan kezdjék el a munkát. Az az álláspont került előtérbe, hogy ne egyedül a párt mozgósítson, hanem a megalakuló vagy létrehozandó nemzeti bizottságok forduljanak a lakossághoz, felhíva őket: menjenek munkahelyeikre, kezdjék el a munkát, hozzák rendbe a gyárakat, állítsák helyre a gáz-, a villany- és a vízszolgáltatást. Tevékenységük mindenekelőtt arra irányult, hogy a fasiszták terrorja és az ostrom okozta dermedtségből felrázzák a lakosságot és mozgósítsák az országépítés feladataira. A Budapesti Nemzeti Bizottság január 21-én alakult meg. A budai oldalon még folytak a harcok, az ágyúk lövedékei időnként átcsaptak a pesti oldalra is, ahol a nemzeti bizottság teljes hatalmi jogkörrel kezdeményezte és vezette a romváros életrekeltését. Az Ideiglenes Nemzeti Kormánytól nemcsak földrajzi távolság, hanem az adott helyzetben a közlekedés, a hírközlés teljes hiánya is elválasztotta. Ezért a Budapesti Nemzeti Bizottság számos vonatkozásában betöltötte az Ideiglenes Kormány szerepét is. Kötelességét teljesítette tehát, amikor kimondta: „a székesfőváros felszabadított területén a hatalmat mindaddig gyakorolja, amíg azt a magyar kormány át nem veszi". A polgármester és a rendőrkapitány kinevezése után operatív teendők garmadáját látta el: a fasizmus maradványainak felszámolására szervezte a rendőrséget, népbíróságot állított fel, bizottságot létesített a fasiszta bűntettek felderítésére, megindította a toborzást a demokratikus hadseregbe, kezdeményezte a fővárosi törvényhatóság újjáalakítását. Az éhínség elhárítására életrehívta a Nemzeti Segélyakciót, megszervezte a szovjet élelmiszerküldemények elosztását, határozatokat hozott az élelmezésről, döntő szerepet vállalt a járványok megelőzésében, az egészségügyi intézmények újjáalakításában és a közmunka megszervezésében. A Budapesti Nemzeti Bizottság működését nagymértékben elősegítette, hogy tevékenységébe az illegális harcban részt vett kommunistákon kívül főleg olyan személyiségek kapcsolódtak be, akik korábban is vállalták a szövetséget, s a Magyar Frontban tanúbizonyságot tettek arról, hogy harcolni akarnak a fasizmus ellen, és őszintén kívánják a demokratikus átalakulást. Határozottan síkraszállt azért, hogy a szakszervezetek is tagjai legyenek a nemzeti bizottságoknak. Rövid idő alatt sikerült eloszlatni a kételyeket, s meggyőzni mindenkit arról, hogy a kommunista párt széles, minden haladó erőt tömörítő demokratikus egységfront megteremtésére törekszik. A Budapesti Nemzeti Bizottság elsődlegesen a főváros életének újjászervezését tűzte ki célul, ezt szolgálta. Ám a befelé fordulásra, ha akarta volna, sem lett volna lehetősége. A romokban heverő főváros kiéhezett népe rászorult az ország segítségére. A Budapesti Nemzeti Bizottság felhívást intézett tehát a nemzeti bizottságokhoz, s mindenekelőtt élelmiszer segítséget kért, amelyet meg is kapott. Szükségét érezte annak is, hogy a főváros népe, s különösen a munkásság nevében határozottan állást foglaljon a földosztás mellett. Ezzel is buzdította az