Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

Részlet a Budapesti Népügyészségnek a nyilaskeresztes Nemzeti Számonkérő Különítmény vezetői ellen indított perében készített vádiratából 1946. május 9. Az 1946. évi február hó 18. napjától előzetes letartóztatásban levó' dr. Radó Endre született 1913. november 5-én, Kassán, anyja: Mayer Gizella, volt csendőrszázados, budapesti (XII. Levendula u. 16.) lakos terhelt ellen vádat emelek az 1945. évi VIL tc.-kel törvényerőre emelt Nbr. 11. § 5. pontjába Nbr. 13. § 3. pontjának 1. és 2. bekezdésébe ütköző háborús bűntettek miatt, 1 Orendy Norbert szül. 1898. nov. 17-én, Besztercén, anyja: Henning Sarolta, volt csendőrezredes, budapesti (Ferry Oszkár út 13.) lakos terhelt ellen vádat emelek az 1945. évi VII. tc.-kel törvényerőre emelt Nbr. 11. § 4. pontjának 1. és 2. bekezdésébe Nbr. 11. § 5. pontjába ütköző háborús bűntettek miatt, — Nbr. 17. § 5. pontjába ütköző népellenes bűntett miatt — I. Dr. Radó Endre terhelt, mint a Szálasi által felállított Nemzeti Számonkérő Különítmény

2 katonai alosztályának parancsnoka 1944. október hó 19-én Csizmarek Mátyásnét a Számonkérő Különítmény Naphegy utcai helyiségében, azon cél elérése végett, hogy Dalnoki Miklós Béla politikai kapcsolataira vonatkozóan nyilatkozzék, nevezettet beosztottaival tettleg bántalmaztatta. I. r. terhelt 1944. november 11-én nyomozóival elfogta dr. Fürjes Sándor alezredest, Fürjes Sándor főhadnagyot, Berkó Sándor hadnagyot, Nagy Ferenc hadnagyot és egy Bencsik nevezetű katonatisztet, akik mozgalmat szerveztek a pesti hidak, aláaknázott gyárak és műtárgyak megmentése érdekében. I. r. terhelt nevezetteket azon célból, hogy tőlük a mozgalom oldal, illetve felfelé vezető szálait megtudja, nyomozóival megkínoztatta őket, sajátkezűleg is tettleg súlyosan bántalmazta. 1. A II. rendű vádlott dr. Balassa Bálint csendőr főhadnagy volt, akit a Budapesti Népbíróság 1949. szeptember 19-én a „Vörös Brigád" (Braun Éva és társai) hóhérainak perében halálra ítélt. (Erre vonatkozóan lásd: Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen, 1944—1945. Szerkesztette: Harsányi János, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1966. 153. sz. irat.) 2. A Nemzeti Számonkérő Különítmény (NSZK) hatáskörébe tartozott mindennemű politikai ügyben a nyomozás. A különítmény gerincét képező nyomozó osztály mintegy 300 főből állt, a vezetők és beosztottak főképp nyilasok vagy erősen jobboldali beállítottságúak voltak, többségükben korábbi kommunistaellenes nyomozó tevékenységük alapján kerültek a szervezetbe. Az NSzK vezetője Orendy Norbert volt, a katonai nyomozó osztály vezetője dr. Radó Endre, az ipari nyomozóé Csergő András, a politikaié dr. Balassa Bálint. (A különítmény tevékenységére lásd Hollós Ervin: Rendőrség, csendőrség, VKF 2., Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971.)