Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)
A letartóztatottakat I. r. terhelt jelenlétében, egyenként órákon keresztül megkínozták; I. r. terhelt levetkőztette őket, majd kézfejükre és lábukra 30—100 gumibot ütést méretett, miközben ököllel ütötte arcukat. Majd gúzsba köttette és felakasztatta lábuknál fogva őket. Mikor az elszenvedett gumibot ütések folytán sértettek lábukra ráállni már nem tudtak — ezzel a dagadtra vert lábbal táncoltatta őket, melynek gyorsabb üteme miatt I. r. terhelt csizmasarokkal ráugrott megkínzottak lábára, minek következtében a kiálló szögek feltépték a sértettek lábán a húst. Terhelt ilyen kínzások közepette akarta sértetteket az általa előre elkészített jegyzőkönyvek és neki megfelelő vallomások megtételére kényszeríteni s amikor sértettek vallomást megtenni hajlandók nem voltak, kínzásukat tovább folytatta, addig, amíg az előre elkészített jegyzőkönyvet alá nem írták. I. r. terhelt 1944. november 22-én Mikulics Tibor páncélos százados besúgása alapján a Bajcsy-Zsilinszky Endre-féle ellenállási mozgalmat leleplezte és annak tagjait Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselőt, Kiss János altábornagyot, Tárcsái Vilmos századost, Almási Pál alezredest, Beleznay István őrnagyot, Révai Kálmán századost, Tárcsái Pál magántisztviselőt, dr. Szebeni Józsefet, Markos György újságírót, Makkai Miklós vegyészmérnököt, Kővágó József mérnököt, Lázár Vilmos miniszteri osztályfőnököt és sok másokat elfogatott, utána őket a Nemzeti Számonkérő Különítmény székházába, illetve a Margit körúti katonai büntetőintézetbe szállíttatta, 3 ahol azonnal megkezdte a felsorolt s ellenállási mozgalomban résztvett személyeknek a minden emberi képzeletet túlszárnyaló kínzások közepette való kihallgatását. Az azóta hősi halált halt Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Tárcsái Vilmost és Nagy Jenőt I. r. terhelt mezítelenre vetkőztette, gumibottal felváltva, kézfejüket és lábukat üttette és maga is gondosan előljárt az ütlegelésben. A talpverés után I. r. terhelt a kályhából parazsat vetetett ki és azon a parázson kellett az ellenállási mozgalom azóta hősi halált halt vezetőinek mezítelen talppal járni. A kínzások közepette többször elájult sértetteket részben fellocsolták, részben pedig újabb ütlegeléssel térítették magukhoz. Radó pribékjei, majd I. r. terhelt „medvejárás" bevezetését rendelte el, ami abból állott, hogy sértetteknek négykézláb kellett egy padlóra tett kalap körül körbe-körbe járni. Időközben természetesen I. r. terhelt az ellenállási mozgalom részvevőinek és a mozgalom oldal, valamint felső szálainak az elárulását követelte, amikor pedig sértettek erre hajlandóságot nem mutattak, tovább folytatta az embertelen kínzást mindaddig, amíg csak a félholtra kínzott emberek vallomásukat Radó I. r. terhelt óhajához képest meg nem tették. Özv. dr. Tárcsái Vilmosnét, hogy tőle az ellenállási mozgalomra vonatkozóan adatokat tudjanak meg, Radó villanyozó készülékkel kínoztatta. Markos György újságírót terhelt villanyozó készülékkel vallatta oly módon, hogy kéztől-nyakig, fültől-fülig, fül és szem között, valamint a nemi szerveknél áramot bocsájtott a testébe. I. r. terhelt Makkai Miklós kihallgatásánál, mivel terheltnek megfelelő vallomást tenni hajlandó nem volt, parancsot adott pribékjeinek, hogy ötvenet verjenek gumibottal kezére, mivel vallomását sértett ezután sem akarta megváltoztatni, „a moszkvai rádió" névvel jelölt villanyozó készülékkel folytatták sértett kínzását. Kővágó József sértettet az ellenállási mozgalomban való részvétel miatt terhelt „Na meg vagy te híres kommunista, hazaáruló" felhívással 3. A különítmény székháza a Naphegy tér 2. szám alatti laktanyában volt, de lefoglalta a Margit körúti katonai börtön egy részét is.
