Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

NÉVJEGYZET

Harustyák József, (1894—1970) gyógyszervegyészeti munkás. 1919-ben a Vörös Hadseregben századparancsnok, 1922-től SZDP tag. 1934-től a X. ker. pártszervezet titkára, 1938-tól a Vegyipari Munkások Szakszervezetének elnöke. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945—1948 között az SZDP fővárosi vb. tagja, a vegyipari dolgozók szakszervezetének elnöke, a Szakszervezeti Tanács tagja, nemzetgyűlési képviselő, th. biz. tag. 1948—1953 között az MDP KV tagja, a SZOT elnöke. — 377, 389, 512, 519. Házi Árpád, (1908—1970) munkás. 1929-től vett részt a munkásmozgalomban, mint a Vörös Segély és az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék funkcionáriusa. 1935-ben bebörtönözték, 1942—1945 között illegalitásban élt. A felszabadulás után Pest megye alispánja, a nemzetgyűlés budapesti kommunista képviselője, később a kormány tagja. — 64, 141, 499, 519. Hedri Endre, dr. (1893—1962) sebész főorvos, egyetemi ny. r. tanár. 1927-től 1944-ig az OTI Uzsoki utcai Központi Kórházának főorvosa. A felszabadulás után az OTI baleseti sebészeti kórházának igazgató főorvosa, 1947-től a III. sz. klinika igazgatója. A th. biz. SZDP tagja. Az orvostudományok doktora. — 187, 374, 512. Hilvert Elek, (1895) mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, c. egyetemi docens. 1936-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1944-től az SZDP, 1945-től az MKP tagja. 1932—1937-ig mint szakértő a Szovjetunióban dolgozott. 1945 elején részt vett a Vörös Hadsereg által épített ideiglenes hidak létrehozásában, és számos híd (többek között a Kossuth-híd) tervezésében. — Az Építésügyi Minisztérium mérnöke. — 208, 211. Homolyai Rezső, dr. (1891—1962) jogász. 1912től állott a főváros szolgálatában, 1944 márciusában nyugdíjba ment. 1945 februárjában reaktiválták, 1949-ig az elnöki üo. vezetője volt. 1945-től a Városi Szemle felelős szerkesztője. — 136. Hónig Ferenc, (1883—1963) nyomdász. Az első budapesti (Váci úti) szociáldemokrata pártszervezet alapító tagja, az V. ker. szervezetnek évtizedekig vezetőségi tagja. A Tanácsköztársaság idején az V. ker. Munkás- és Katonatanács tagja. A felszabadulás után az SZDP V. ker. szervezet titkára, a th. biz. tagja, az iparügyi minisztérium osztályvezetője. — 389. Horváth György, (1907) lakatos. 1927-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1931-től KMP tag. A felszabadulás előtt részt vett a vasas ellenzéki mozgalomban, 1941—1948-ig a Vasas Szakszervezet Központi Vezetőségének tagja, 1948—1950-ig a Vasas Szakszervezet észak-magyarországi titkára. 1945— 1948 között a XIII. ker. NB titkára. — Nyugdíjas. — 38. Horváth Mihály, (1914) cipész. 1933-tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1935-től a KMP tagja. Részt vett a függetlenségi mozgalomban. 1945-ben a Bőripari Munkások Szakszervezetének titkára, majd 1948-ig a SZOT titkára; a BNB 18-as bizottságának tagja, nemzetgyűlési képviselő. — Nyugdíjas. — 64, 73, 76, 79, 85, 112, 121, 233. Horváth Pál, (1884—f) vasmunkás. A felszabadulás előtt a X. ker. Vasas Szervező Bizottság elnöke, a Textilipari Munkások Szövetségének főtitkára. A felszabadulás után a XIV. ker. elöljáróhelyettese, majd Jásznagy-Kun-Szolnok vármegye alispánja. — 52, 80. Horváth Pál, (1895—1969) műszerész. 1913-tól az SZDP és a Vasas Szakszervezet tagja. 1918-ban a KMP alapító tagja, a Tanácsköztársaság idején vöröskatona. A felszabadulás után a Lámpagyár üb-elnöke, a vasas szakszervezet képviselője a X. ker. NB-ban. 1949től vállalati igazgató. — 19. Horváth Péter, agyagosi ( ? ) r. k. papfilozófus. A felszabadulás után az FKgP nemzetgyűlési képviselője, a nemzetgyűlés elnökének személyi titkára, th. biz. tag. 1947-ben disszidált. — 374, 375. Igaz Sándor, (1911) szabósegéd. 1929-től a KMP tagja. 1935-től a Ruházati Munkások Szakszervezete budapesti vezetőségének tagja, 1939-től a KMP szabó frakció vezetője, 1942-ben letartóztatták és elítélték. A felszabadulás után az MKP VII. ker. szervezet vezetőségi tagja, 1946-ban titkára, majd 1949-ig az Állami Hivatalok MKP szervezetének titkára. 1949 végétől a Belügyminisztérium közigazgatási főosztályának vezetője. 1945-től a th. biz., 1950-től a Fővárosi Tanács tagja. — Nyugdíjas, a VII. ker. Pártbizottság tagja. — 169, 512, 519. Jámbor Alajos, (1900) textil- és dohányipari munkás. 1918-ban a KMP III. ker. szervezetének egyik alapító tagja. A Tanácsköztársaság idején a III. ker. Munkás- és Katona Tanács tagja. A Tanácsköztársaság leverése után Bécsbe emigrált, 1920-ban hazatért és 1921-ben belépett az SZDP-ba. Baloldali iro-