Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

NÉVJEGYZET

dalmi tevékenységet fejtett ki. 1944 novemberében halálra ítélték, megszökött. 1945. január 27-én a BNB Budapest alpolgármesterévé nevezte ki. 1945 júniusától 1948-ig a Vízművek vezérigazgatója. — Külföldön él. — 28, 63, 72, 79, 85, 94, 97,101, 152, 322. Jármay Gyula, dr. (1906—1971) ügyvéd. A th. biz. FKgP, a pártból történt kizárása után az MSZP tagja. — 182. Jászi Ferenc, (1901) fodrász. 1918-tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1932-től SZDP tag, a felszabadulás előtt a VI. ker. pártszervezet elnöke. 1945-től MKP tag, s 1948-ig a Budapesti Pártbizottság politikai munkatársa, majd a Külkereskedelmi Minisztérium dolgozója. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés budapesti képviselője, a th. biz. tagja. — Nyugdíjas, körzeti vezetőségi tag, munkásőr. — 64, 512. Jékely László, dr. ( ? ) ügyvéd. A felszabadulás után FKgP nemzetgyűlési képviselő, th. biz. tag. 1945-ben a NOT bírája, 1946—1947-ben a köztársasági elnöki hivatal vezetője. Diszszidált. — 182, 374, 375. Jemnitz Sándor, (1890—1963) zeneszerző és zenekritikus. 1924—1948-ig a Népszava zenekritikusa, részt vett a munkáskórusok szervezésében. A felszabadulás előtt a Magyarországi Munkás Dalegyletek Szövetségének egyik vezetője, a felszabadulás után a Munkáskultúrszövetség elnöke. — 197. Jerney Pál, (1896—1972) közgazdász. A felszabadulás után a Földművelésügyi Minisztérium kísérletügyi tanácsosa, később a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főelőadója. 1945-től az NPP képviselője a II. ker. NB-ban, a NB elnöke. — 325. Jób Dániel, (1880—1955) író, rendező, színigazgató. 1907-től a Vígszínház rendezője, főrendezője, 1921—1939, s 1945—1949 között művészeti igazgatója. — 45. Justus Pál, (1905—1965) tanár, műfordító. 1925-től az SZDP tagja. 1932—1936 között külföldön újságíró, hazatérése után a VII. ker. szervezet titkára. 1943—1944-ben a szociáldemokrata értelmiségi csoport egyik vezetője. A felszabadulás után az SZDP KV tagja, az agitációs és propaganda osztály vezetője, a Szocializmus szerkesztője, nemzet- illetve országgyűlési képviselő. 1948-ban tagja lett az MDP KV-nek. 1948—1949-ben a Magyar Rádió alelnöke. 1949-ben koholt vádak alapján bebörtönözték, 1955-ben rehabilitálták. — 64, 91. Kabakovics József, dr. (1886—1962) ügyvéd. 1914—1926 között a Világ munkatársa. 1925-től a th. biz. tagja. A felszabadulás után a PDP alelnöke, a Fáklya c. hetilap felelős szerkesztője; nemzetgyűlési képviselő, th. biz. tag. — 64, 246, 443, 444. Kabók Lajos, (1884—1945) géplakatos. (L. a III. kötet névjegyzetét.) — 399. Kádár János, (1912) műszerész. 1945-től 1951-ig az MKP (MDP) KB és PB tagja, 1946-tól főtitkárhelyettese, 1945 máj.usától 1948 augusztusáig a Budapesti Pártbizottság titkára; nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a BNB 18-as bizottság tagja, th. biz. tag. 1945 elején Budapest helyettes rendőrkapitánya, 1948-tól belügyminiszter. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1954-ben rehabilitálták. — Az MSZMP első titkára, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 22, 64, 94, 182, 217, 219, 303, 304, 305, 306, 307, 348, 383, 481, 512, 519, 525, 531. Kádár Róbertné, (1906) magántisztviselő. 1929től vesz részt a munkásmozgalomban, 1943tól az SZDP tagja. 1945-től a IX. ker. elöljáróságon főtiszt, 1947-től ker. elöljáró. 1950- től a Nagybudapesti Pártbizottság munkatársa, a Fővárosi Tanács tagja. — Nyugdíjas. — 467, 516, 519. Kállai Ernő, (1890—1954) művészeti író, kritikus. 1946—1948 között az Iparművészeti Főiskola tanára. — 84. Kállai Gyula, (1910) újságíró. 1945-től az MKP KV tagja, hosszabb ideig a kulturális osztály vezetője; nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a BNB tagja, majd főtitkára. A felszabadulás után a Szabadság, majd a Szabad Föld szerkesztője. 1949-től külügyminiszter. 1951- ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1954-ben rehabilitálták. — Az MSZMP KB és PB tagja, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 21, 30, 64, 72, 73, 77, 79, 82, 83, 85, 87, 88, 91, 94, 112, 121, 234, 263, 264, 322, 523, 524. Kátlay Albert, dr. (1892—1964) jogász. 1912-től állott a főváros szolgálatában, 1944-től tanácsnok, 1949-ig az ipari és kereskedelmi üo. vezetője. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 322. Kálmán János, (1901) esztergályos. 1917-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1919-ben vöröskatona. 1920-tól az SZDP tagja, később az MSZMP tagja. 1925-ben a kommunista mozgalommal való kapcsolatai miatt letar-