Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)
dolog, mert egy demokratikus államban a politikai véleményét mindenki szabadon nyilváníthatja. Ezt megteheti az egyén, összeállhatnak a csoportok ebből a célból, de ehhez semmiféle kormányengedélyre szükség nincsen. Azzal hogy a miniszterelnök működési engedélyt adott a szóban levő pártnak, az következhetik, hogy mivel ő fémjelezte ezt a pártot, legközelebb ez bizonyos jogokért fog jelentkezni azzal az indokolással, hogy neki a működéshez „kormányengedélye" van. Ennek egyszer és mindenkorra elejét kell venni. Mint mondotta, mindebből az következnék, hogy teljesen szabadon engedjék meg itt a pártok alakulását, mégpedig mindenféle programmal, mert hiszen a teljes korlátlan szabadság ennyit jelent. Magyarországon azonban a demokrácia teljesen fiatal intézmény, melynek megerősítésre van szüksége. Mindig az volt az álláspontja, hogy a demokráciának éppen úgy van önvédelmi joga, mint az egyénnek. Ennélfogva a kormányra az a kötelesség hárul, hogy ha azt mondják, hogy egy párt demokráciaellenes működést fejt ki, a demokratikus Magyarországot veszélyezteti, akkor annak működését tiltsa be. Pártot engedélyezni azonban semmi körülmények között sincs joga. SZAKASITS ÁRPÁD szerint helyesen mutatott rá az előtte szóló arra, hogy a demokráciának megvan az önvédelmi joga. A demokrácia fogalmát azonban megfelelőképpen át kell értékelni, mert semmiképpen sem volna híve annak, hogy a demokrácia légkörében tág bozót keletkezzék, amelyben lesipuskások vadásszanak a demokráciára, brigantik fészkeljék be magukat és döfjék le azt a demokráciát, amelyet nehéz áldozatokkal sikerült kivívni a Vörös Hadsereg segítségével. Az egész nemzetet át kell nevelni és rá kell nevelni a magyar demokráciára. Ha itt nyakló nélkül alakulhatnak pártok, akkor ez a nevelő munka meglehetősen súlyos akadályokba fog ütközni. ELNÖK határozatilag kimondja, hogy a BNB értesítést küld a miniszterelnöknek a bizottságnak arról az álláspontjáról, hogy pártok engedélyezéséhez a miniszterelnöknek nincs joga. A Demokrata Néppártot a BNB nem veszi fel a Magyar Függetlenségi Front pártjai közé. 3 ELNÖK felkéri Kállai Gyulát, ismertesse a napirend hatodik pontját, a sajtó és lapengedélyezés terén tapasztalható visszásságok tárgyában. KÁLLAI GYULA a lapengedélyezések terén mutatkozó visszásságokkal kapcsolatban előadja, hogy itt olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek a magyar demokrácia szempontjából kétségtelen veszedelmet jelentenek. Tudomása szerint a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok még Budapest felszabadítása előtt olyan értelmű határozatot hoztak, hogy csak a Függetlenségi Front pártjai kaphatnak 3. A BNB 1945. május 14-i ülésén Kállai Gyula felolvasta a miniszterelnök válaszlevelét amely ebben a kérdésben a következőket tartalmazta: „Április 20-án kelt beadványára értesítem, hogy 1.) A Budapesti Nemzeti Bizottságnak a pártok engedélyezésére vonatkozó álláspontja teljesen egyezik a saját álláspontommal. 2.) Érdeklődéssel olvasom, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság a Demokrata Néppártot nem veszi fel a Magyar Függetlenségi Front pártjai közé. Tudomásom szerint a Demokrata Néppárt ezt nem is kérte. Ha pedig működése alapján kérni fogja, úgy bizonyára nem a Budapesti Nemzeti Bizottsághoz fordulna, hanem mint egyedül illetékeshez, a demokratikus pártok országos vezetőinek értekezletéhez."
