Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

lapengedélyt. Ezzel szemben nemcsak a Függetlenségi Front pártjai kapnak lapengedélyeket, hanem olyan magánemberek is, akiknek ezekhez a pártokhoz, de — valljuk meg őszintén — a magyar demokráciához sincsen semmi közük. Lapengedélyeket kapnak, az engedélyek alapján a lapok meg is indulnak, de ezek a lapok semmiféle politikai ellenőrzés alatt nem állanak. Nem tartoznak a Függetlenségi Front politikai érdekkörébe, nem állanak a Függetlenségi Front pártjainak politikai ellenőrzése alatt, ezeken a lapokon keresztül tehát mindenféle demokráciaellenes jelenség, mindenféle reakciós törekvés szabadon megnyilvánulhat. Ilyen lap már jelent meg: a Reggel, amely nem pártlap. GERŐ ERNŐ: „Tele van reakciós kakuktojásokkal!" KÁLLAI GYULA ismerteti, hogy a Reggel-ről azt mondják, hogy az a kormány félhivatalos lapja és így próbálják szépíteni a dolgot. Ugyanakkor újabb lapengedélyezésekről is beszélnek és a jövő héten állítólag újabb két politikai napilap — a Mai Nap és a Magyar Nemzet — fog megjelenni. Ezek a most meginduló lapok szintén nem tartoznak semmiféle párthoz, nem a Magyar Függetlenségi Front pártjainak és nem a demokráciának az érdekeit képviselik, hanem bizonyos homályos, vagy talán nem is homályos, hanem nyilvánvaló törekvések érdekeit képviselik. Mivel ezekről a lapokról is azt állítják, hogy a kormánynak hivatalos lapjai, felteszi a kérdést : minek a kormánynak három lap? A kormány tulajdonképpen a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kormánya, a magyar demokratikus pártoknak, a magyar népnek a kormánya, és ha ez így van, akkor a kormány az erejét a magyar függetlenségi pártokból meríti. Tehát mindazok a lapok, amelyek a pártok érdekeit szolgálják, közvetve természetesen a kormány lapjai is. Megérti, hogy a kormánynak van egy félhivatalos lapja, de hogy a kormány kiépítsen maga körül egy hivatalos lapapparátust, azt nem tudja megérteni. Ez azt mutatja, hogy itt valami nincs rendjén és az ilyen magyarázatokkal csak takargatni akarják azokat a homályos törekvéseket, amelyek az újabb és újabb lapengedélyezések körül meghúzódnak. A kormány sajtópolitikai törekvései sem mindenben találkoztak a magyar demokrácia érdekeivel. A 390/1945. számú miniszterelnöki rendelet előzetes cenzúrának veti alá a lapok közleményeit. Igaz ugyan, hogy ezt a rendeletet nem lehet végrehajtani, de ez nem szolgál mentségére sem a kormánynak, sem a kormány sajtópolitikájának. Más jelei is vannak annak, hogy bizonyos fasciszta törekvések is jellemzik a kormány sajtópolitikáját. A közelmúltban is tapasztalható volt, hogy éppen olyan bizalmas utasítások jönnek, mint amilyenekkel unos-untalanul lehetett találkozni az elmúlt esztendőkben, a reakció legsötétebb éveiben. Mostan is vannak kötelező közlemények, most is vannak „pro domo" utasítások, amelyekben felszólítják a lapokat, hogy ezt és ezt közöljék, vagy pedig, milyen terjedelemben hozzanak bizonyos közleményeket. Itt felhozzák azt, hogy a kormány, illetve a miniszterelnökség sajtóosztálya tudja legjobban, hogy az egyes lapoknak milyen terjedelemben és milyen értelemben kell foglalkozniuk bizonyos jelenségekkel. El kell mondania itt azt a kirívó esetet is, amely éppen a BNB legutóbbi ülésével kapcsolatban történt meg. Tudomást szerzett felszólaló arról, hogy a miniszterelnökség a BNB legutóbbi üléséről kiadott MTI tudósítás következtében olyan tervekkel foglalkozik, hogy a BNB üléseiről kiadandó MTI tudósítást előbb cenzúrázzák, megnézik, hogy milyen közleményt akarnak eljuttatni a lapokhoz. Ezellen a legélesebben tiltakozni kell. A BNB a Függetlenségi Front politikai szerve, a nép politikai szerve, és ha itt bizonyos politikai kérdéseket