Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)
hogy a katolikus egyházi és társadalmi szervezetek részéről. Nem tudja, hogy a Katolikus Néppárt azonos-e a Demokrata Néppárttal, vájjon elfogadható-e a Katolikus Néppárt örökösének, azt javasolja, hogy a politikai pártok megalakulásának sorrendjére pontot tegyenek, mert nincsen szükség újabb és újabb politikai pártok alakítására. Hasonlóan a közelmúltban történt gyakorlathoz, mód és alkalom van arra, hogy minden demokratikus törekvés helyet kapjon valamelyik meglévő demokratikus pártban. Tehát összefoglalva: mondja ki a BNB, hogy a politikai pártok alakulását egyelőre nem tartja szükségesnek. NÉMETHY JENŐ: „Több iparengedélyt nem ad ki". GERŐ ERNŐ csodálkozását fejezi ki afölött, hogy a kormány engedélyezte a Demokratikus Néppárt működését, mivel pártközi megállapodás volt, melynek értelmében a demokratikus pártok működéséhez tényleg semmiféle kormányengedély nem kell, de ha szükséges is volna engedély, annak megadása a belügyminiszter hatáskörébe tartozna, végül nem tudja, hogy a Demokrata Néppártnak mi köze van a demokráciához és a néphez. Olyan pártról van szó, amelyet azzal lehet meggyanúsítani, hogy egyenes folytatása a Wolíf-féle pártnak 2 , és amelynek vezetői nem tartották szükségesnek elhatárolni magukat ettől a párttól. Nem elég ha a névben felveszik a „demokrata" szót és annak a véleményének ad kifejezést, hogy a többi demokratikus pártok sem fogadják be maguk közé azt a pártot, amelynek vezetői között Közi-Horváthok is vannak. Utal a debreceni pártközi konferenciára és annak értelmében javasolja, hogy a demokratikus pártok ne fogadják be maguk közé ezt az új pártalakulást. TILDY ZOLTÁN rámutat arra, hogy milyen veszélyes, ha a pártok nagyon elszaporodnak. Maga is azon a véleményen van, hogy demokratikusan gondolkozó ember a mai pártok közt is megtalálja a helyét. Szeretné ugyan látni egy konzervatív párt jelentkezését is, de ennek megfelelő névvel és határozott programmal. Utal arra, hogy a Magyar Függetlenségi Frontban Pálffy gróf teljes jogú tagként vett részt, s bár eleinte a katolikus egyházi társadalmat képviselte, az utolsó ülésen bejelentette, hogy a Demokrata Néppárt nevében fog részt venni. Utal azokra a támadásokra, melyeket szocialista jellegű kijelentéseiért konzervatív oldalról kapott, de mindazonáltal szívesen látná, ha a konzervatív elemek nyílt programmal pártba tömörülnének. Az más kérdés, hogy a Függetlenségi Frontba tömörült pártok akarnak-e együtt dolgozni ilyen párttal, vagy sem. Ami az engedélyezést illeti, sem az egyik, sem a másik fajta engedélynek nem vagyok barátja, sem amit a miniszterelnök úr, sem amit a belügyminister úr ad. Nem tartja szükségesnek, hogy a politikai pártok engedélyeket minisztertől vagy miniszterelnöktől kapjanak. Tessék nyílt és őszinte programmal jelentkezni, azzal is a közvélemény elé menni és ha a közvéleményt meg tudják nyerni, ám csinálják meg a pártjukat. A Magyar Nemzeti Függetlenség Front pártjai azonban még szorosabb egységben fognak menni annak a programmnak a keretében, amelyet maguk elé tűztek és nagyon fognak vigyázni a belső politikai frontjuk megtartására. RIES ISTVÁN felszólalásában legsúlyosabbnak tartja azt, hogy a miniszterelnök „működési engedélyt" adott a Demokratikus Néppártnak. Ez nem is olyan egyszerű 2. Wolf Károly pártja, a Keresztény Községi Párt 1920. nyarán alakult meg, 1939. márciusában beolvadt a Magyar Élet Pártjába.
