Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

NÉVJEGYZET

Fray Ágoston, (1887—1952) tanító. SZDP tag. A felszabadulás előtt a Közjegyzői Kamara titkára, 1945—1948 között XI. ker. elöljáró. — 153. Frigyessy József, dr. (1875—1967) szülész, egyetemi tanár. 1913-tól a Bakáts téri kórház vezetője, 1929-től egyetemi tanár, s az I. számú Női Klinika igazgatója. 1945-ben a BNB által megszervezett Egészségügyi Tanács tagja. 1945—1947 között az Orvostudományi Egyetem rektora. Az orvostudományok doktora. — 34. Futaki Bernát, (1894—1970) munkás. 1925-től vett részt a munkásmozgalomban. A felszabadulás után a pesterzsébeti MKP PB munkatársa. 1948—1950 között Pesterzsébet polgármestere, később a XX. ker. Tanács elnökhelyettese, majd elnöke. — 479, 480. Futó Dezső, (1916) újságíró. 1935-től az FKgP tagja, 1938—1939-ben a párt szervező titkára. A felszabadulás után az FKgP nemzetgyűlési képviselője, majd az MFP országgyűlési képviselője, a Kis Újság munkatársa, 1947-ben az Ellenzék című hetilap felelős szerkesztője. — Tisztviselő. — 182. Gálhidi Béla, dr. (1905) jogász. A felszabadulás után Újpest alpolgármestere, az FKgP újpesti szervezetének elnökhelyettese. 1950-től a IV. ker. Tanács VB elnökhelyettese. — Nyugdíjas. — 512, 515, 519, 520. Gallai Lajos, (1911) közgazdász. 1930-tól az SZDP tagja, a felszabadulás előtt a VI. ker. pártszervezet titkára. 1945—1948 között a párt üzemszervezési osztályának vezetője, majd az OTI elnöke. Nemzet- illetve országgyűlési képviselő. — A Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, az MSZMP Budapesti Reviziós Bizottságának elnöke. — 182, 278. Galló Ernő, (1899) nyomdász. 1916-tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1922-től az SZDP tagja. 1935—-1943 között, s a felszabadulás után a Typographia szerkesztője. 1948 márciusától az SZDP vezetőségi tagja, részt vett az egyesülés előkészítésében. 1948-tól az MDP KEB póttagja, a Nyomdászszakszervezet főtitkára. — Nyugdíjas, orsszággyűlési képviselő. — 389, 511. Gámenczy Béla, dr. (1904) jogász. A húszas évek elejétől állott a főváros szolgálatában. 1939től tanácsjegyző, 1941—1943 között az élelmiszer Jegy központ vezetője. 1945 januárjától a közélelmezési üo. vezetője, 1949-től az OT dolgozója. A felszabadulás után a VAOSZ elnöke. — Nyugdíjas. — 42, 63, 228. Gara Dezső, (1901) kereskedő. 1919-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba, a Tanácsköztársaság idején a KIMSZ VII. ker. szervezetének választmányi tagja. A húszas években emigrációban élt. 1945-től a Kisiparosok és Kiskereskedők Szabadszervezetének társelnöke, később a KISOSZ társelnöke; a th. biz. MKP tagja. — Nyugdíjas. — 341. Gáspár Ervin, (1912) író, újságíró. Az FKgP polgári tagozatának tagjaként részt vett az antifasiszta mozgalomban, 1944-ben a Gestapo letartóztatta. A felszabadulás után nemzetgyűlési képviselő, th. biz. tag; a baloldali értelmiség Fórum Klubjának főtitkára. Diszszidált. — 247, 345. Gegesi Kis Pál, dr. (1900) Kossuth-díjas gyermekorvos, klinikai igazgató, tanszékvezető egyetemi tanár. 1945-ben a BNB által megszervezett Egészségügyi Tanács tagja. — Az MTA elnökségi tagja, a Magyar Vöröskereszt elnöke. — 34. GerevichLászló, dr. (1911) Kossuth-díjas régész, művészettörténész. 1935-től a fővárosi múzeumoknál teljesített szolgálatot. 1945-ben a Középkori Múzeummb. igazgatója, 1947-től a Fővárosi Múzeumok osztályvezetője, 1950től főigazgató. — Az MTA Régészeti Kutató Intézete igazgatója, az MTA levelező tagja, a Pro Urbe érdemérem tulajdonosa. — 144. Gergő Zoltán, dr. (1893) közgazdász. 1930-tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1935-től a KMP tagja. 1945-ben a BNB által megalapított Nemzeti Segélybizottság főtitkára. 1947-től a Szikra Könyvkiadó vezérigazgatója, 1948—1949-ben pénzügyi államtitkár, majd a Műszaki Dokumentációs Központ vezetője. — A Szövetkezeti Kutató Intézet nyugalmazott főmunkatársa, a Szövetkezeti Tudományos Tanács alelnöke. — 27, 29. GerőErnő, (1898) közgazdász. 1945-től az MKP KB és PB tagja. 1945-ben a BNB 18-as bizottság tagja, 1945—1948 között közlekedésügyi miniszter, majd pénzügyminiszter. — Nyugdíjas. (L. még a III, kötet névjegyzetét.) — 72, 74, 76, 79, 80, 83, 86, 88, 89, 90, 105, 106, 150, 182, 187, 191, 211, 213, 214, 311, 519, 533. Gobbi Hilda, (1913) Kossuth-díjas színművész. 1935-től a Nemzeti Színház tagja, a felszabadulás előtt számos munkásmozgalmi művészeti megmozdulásban vett részt. A felszabadulás után jelentős szerepet játszott a Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészotthon, a Bajor Gizi Emlékmúzeum létrehozásában. Ath. biz. MKP tagja. — Kiváló művész. — 31, 45, 60.