Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

NÉVJEGYZET

Goda Gábor, (1911) Kossuth-díjas, József Attiladíjas író. 1945-től az MKP tagja. 1945—1950 között fővárosi tanácsnok. — 311, 390, 572. Gondos Ernő, dr. (1919) litográfus, irodalomtörténész. 1935-től vesz részt a munkásmozgalomban, a KIMSZ, majd a KMP tagja. A felszabadulás után a VI. ker. PB osztályvezetője, 1947-től titkára, majd az MDP KV politikai munkatársa. 1945-től a Budapesti Házmegbízott Testületek KV titkára. — A Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője, — 309. Gorzó Nándor, dr. (1890—1968) tanár, jogász. 1923-tól vállalati igazgató, 1929-től levéltári gyakornok, 1933-tól vármegyei irodaigazgató. A felszabadulás után a PDP nemzetgyűlési képviselője, a Pest megyei NB ügyvezető társelnöke. — 141. Gulácsy György, dr. (1908) jogász. 1931-től az FKgP tagja, 1936-tól a párt országos ügyésze. A felszabadulás után a BNB tagja, 1945 elején főtitkára. 1945—1946-ban belügyi államtitkár, 1947—1948-ban ankarai követ. 1945—1946-ban nemzetgyűlési képviselő, a th. biz. tagja, a th. frakció vezetője. — Nyugdíjas. — 22, 28, 46, 64, 72, 112, 121, 182, 187, 245, 322. Gyömrey Sándor, dr. (1892—1957) gazdaságtörténész, a történettudományok kandidátusa. A felszabadulás előtt a Kereskedelmi és Iparkamara titkára, később főtitkára. A felszabadulás után a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara helyettes főtitkára, a Magyar Gazdaságkutató Intézet alelnöke; a th. biz. FKgP tagja. — 206, 345, 511. Gyöngyösi István, dr. (1912) jogász. 1939-től az SZDP tagja. 1934-től 1944-ig a főváros szolgálatában állott. A felszabadulás után a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöki osztályának a vezetője, a Tér és Forma szerkesztője, később az Építésügyi Minisztérium sajtóosztályának vezetője; a th. biz. tagja. — A Magyar Építőművészet és a Műszaki Tervezés szerkesztője. — 389. Gyurkovits Géza, (1898) villanyszerelő. 1914-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1916-tól az SZDP, 1945-től az MKP tagja. 1919— 1921-ig emigrációban élt, ezt követően a MÉMOSZ-ban dolgozott. 1945 után a XI. ker. NB titkára. — Nyugdíjas. — 184. Hahn Sándor, dr. (1896—?) jogász. A húszas évek közepétől teljesített szolgálatot a fővárosnál, a felszabadulás után a közegészségügyi üo. vezetője. 1945 nyarán a nyugatra hurcolt fővárosi javak felkutatására és hazahozatalára kirendelt miniszteri biztos, s 1946 nyarán a Pénzügyminisztérium külföldre vitt magyar javak ügyosztályának helyettes vezetője. 1949-ben disszidált. — 152, 254. Hajdú Henrik, dr. (1890—1969) író, műfordító. 1917-től az SZDP, 1918-tól a KMP tagja. 1919-ben az írói direktórium tagja. A Tanácsköztársaság megdöntése után ellenzéki tevékenység miatt kizárták a szociáldemokrata pártból. 1925-ben az MSZMP egyik megalapítója. 1912-től állott a főváros szolgálatában, 1920-ban fegyelmi ítélettel eltávolították. Műfordítói tevékenysége elismeréséül 1939-ben a norvég írói akadémia tagjává választotta. 1945 júliusától a Fővárosi Könyvtár igazgatója, 1948-tól a Fővárosi Levéltár vezetője. — 256, 258, 278. Halász Alfréd, (1889—1955) nyomdai korrektor. 1906-tól az SZDP (majd az MDP) tagja. 1945—1948 között az SZDP vezetőségi tagja, nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a th. biz. tagja; az ONB titkára, a Szakszervezeti Tanács elnökségi tagja, a nyomdászszakszervezet főtitkára. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 64, 182, 340, 512. Halter Béla, (1904—f), volt részvénytársasági igazgató. A felszabadulás után FKgP nemzetgyűlési képviselő, th. biz. tag, a pártból történt kizárása után az MSZP képviselője. Disszidált. — 182, 245, 297, 374, 375. Hamza Dezső, Akos, (1903) rendező, újságíró. A felszabadulás után az FKgP tagja, a Magyar Művészek Szabad Szervezete Filmosztálya vezetőségének tagja, a MAFIRT egyik vezetője. Disszidált. — 32. Háner József, (1896) vasesztergályos. 1914-től az SZDP, 1945-től az MKP tagja. A Tanácsköztársaság idején a 68-as dandár politikai biztosa. 1919—1923 között emigrációban élt, 1923-tól a budapesti Rock gyárban dolgozott, s tevékenyen részt vett a munkásmozgalomban. 1944-ben az ellenállási mozgalomban való részvételért letartóztatták. 1945-től a vasas szakszervezetben töltött be vezető tisztségeket. 1949-től vállalati igazgató. —• Nyugdíjas, a Vas-, Fém- és Elektromosipari Dolgozók Szakszervezete elnöke, országgyűlési képviselő. — 267. Harrer Ferenc, dr. (1874—1969) jogász, ny. alpolgármester, egyetemi c. ny. r. tanár. A felszabadulás után a th. biz. tagja, az FKT tagja, a későbbiekben a Hazafias Népfront alelnöke és a Budapesti Bizottság elnöke. (L. még a III. kötet névjegyzetét.) — 134, 135, 136, 138, 141, 187, 374, 512, 519.