Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS
12—14. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülése. Megalakul a Magyar Dolgozók Pártja. 16. Az országgyűlés törvényt hoz az iskolák államosításáról. 23. A törvényhatósági bizottság közgyűlése hozzájárul a régi Lóversenytér területén tervezett Népstadion céljaira szükséges terület használatba adásához. VII. 24. Budapest lakossága: 1 073 774 fő. 31. Átadják a Szabadság-hegyi Úttörővasutat a forgalomnak. VIII. 1. Megnyílt a teljes szélességben újjáépített Margithíd. 3. Szakasits Árpádot az országgyűlés köztársasági elnökké választja. 15. Megkezdik a „szabad" kenyér árusítását. Egyúttal a fejadagot 20-ról 25 dkg-ra emelik. 18. Az MDP nagy-budapesti pártszervezetének titkárává Marosán Györgyöt választják. A londoni olimpián tíz aranyérmet nyert magyar sportolók ünnepélyes fogadása Budapesten. 19. Az első tisztavatás a felszabadulás után a Honvéd Kossuth Akadémián. IX. 4. Megnyílik a Dagály utcai Szabadság-strand. 17. Miniszteri rendelet a szakérettségire előkészítő tanfolyamok szervezésére. 29. A törvényhatósági bizottság elnökévé (a lemondott elnökség helyett) Köböl Józsefet, alelnökévé Dédes Gyulát és Varga Lajost választják. X. 3. A helyreállított Budapest—Miskolc közötti kettősvágányú vasútvonalat átadják a forgalomnak. 10. Az első „Bartók Béla" nemzetközi zenei verseny. 12. Az általános iskola felső tagozata tanárainak képzésére megnyitják Budapesten az Állami Pedagógiai Főiskolát. A Nemzeti Parasztpárt nagybudapesti intézőbizottsága felfüggeszti a városházi pártvezetőség működését. XI. 6—7. Kossá István bejelenti, hogy az állam veszi át a tanoncotthonokat. 26. Az országgyűlés november 26-án elfogadja a nők egyenjogúságát biztosító törvényt. XII. 10. Dinnyés Lajos lemondása után megalakul Dobi István kormánya. 17. A minisztertanács elfogadja az új tanonctörvényt. 1948. — Épül a XIII. kerületben a Béke úti lakótelep. 1949. I. 1. A felszabadulás utáni első népszámlálás. 29. Az Országos Nemzeti Bizottság kimondja az ország összes nemzeti bizottságainak feloszlatását. II. 1. A Magyar Rádió Petőfi adója külön műsort sugároz. 3—8. Mindszenty József és társainak pere. Mindszentyt életfogytiglan tartó fegyházra ítélik. III. 12. Megalakul a Függetlenségi Népfront nagy-budapesti bizottsága. 22. A kormány május 1-ét nemzeti ünneppé nyilvánítja. V. 1. Az újjászervezett néphadsereg díszszemléje. 15. Országgyűlési választások hazánkban. Nagy-Budapesten a választásra jogosultak 96,06%-a szavazott, a leadott szavazatok 96,27%-át a Népfront kapta. Nagy-Budapest 65 képviselőt küldött az országgyűlésbe. 20. A kormány megszünteti a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét. VI. 8. A törvényhatósági bizottság közgyűlése elfogadja a polgármester előterjesztését a tőkés formában működött fővárosi üzemek, vállalatok községi vállalatokká történő átszervezésére. 10. Megalakul az új Dobi-kormány. 19. Koholt vádak alapján pert indítanak Rajk László, Szőnyi Tibor, Szálai András, Justus Pál és más kommunisták ellen és szeptember 24-én Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szálai Andrást halálra ítélik. VII. 20. Budapest polgármesterévé Pongrácz Kálmánt, alpolgármesterévé Köböl Józsefet választják meg. 29. Életbe lép az 1949. évi XI. tc. a népi ülnöki rendszerről.
