Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS

VIII. 14—28. Világifjúsági találkozó Budapesten. 20. Az új Alkotmány és az új kenyér ünnepe. 26. Az MKP Nagybudapesti Pártbizottsága határozatot hoz a dolgozók gyermekeinek tanulása és továbbtanulásának biztosítására. 31. A Nagy-Budapesti Pártválasztmány értekezlete a termelési fegyelemről és egyéni felelősségről, a normákról és az értelmiséghez való viszonyról. IX. 1. Megalakul az Állami Bábszínház. Megszűnik a kenyérjegy. 11. Csepel megyei várossá alakul. 15. A Margitszigeten megnyílt az Úttörőstadion. 17. Megszűnik a „Budapest Székesfőváros" elnevezés. Új név: „Budapest Főváros". X. 10. Megkezdődik a nagykereskedelem államosítása, mely az év végéig tart. XI. 17. A BSZKRT négy községi vállalattá alakul: Fővárosi Autóbusz, Fővárosi Helyiérdekű Vasút, Fővárosi Villamosvasút és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat. 20. Megnyílik az eredeti formájában újjáépített Lánchíd. XII. 3. A minisztertanács elfogadja hazánk első ötéves tervéről, az 1950. január 1-től 1954. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó törvényjavaslatot. 20. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága az Andrássy utat Sztálin útnak nevezte el. 21. A Szovjetunióból kapott 26 trolibusszal megindul a forgalom Budapest első trolibuszvonalán, a 70-esen. 28. A tíz munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítása. 30. Az első budapesti kultúrház felavatása Angyalföldön. 31. Államosítják a Fővárosi Elektromos Műveket. Próbafúrásokat végeznek a Metró építésének előmunkálataiként. Államosítják a színházakat. A Városháza udvarán felállítják Ságvári Endre szobrát. Steinmetz kapitány szovjet parlamenter szobrát, Mikus Sándor alkotását felállítják a XVIII., Vöröshadsereg úton. 1950. I. 2. Életbe lép az egyesített Nagy-Budapest új területi és közigazgatási beosztása. Az első ötéves terv megindulása. 18. A minisztertanács eltiltja a magánszemélyeket a nagykereskedői tevékenységtől. 25. Az Elnöki Tanács 1950. I. sz. törvényerejű rendeletével augusztus 20-át a Népköztársaság ünnepévé nyilvánítja. 27. A minisztertanács elfogadja a közalkalmazottak illetményének reformját. A március 1-én hatályba lépő reform a legtöbb közalkalmazott számára jelentékeny fizetésemelést hoz. II. 25—26. A sztahanovisták első országos tanácskozása. IV. 2. Az Elnöki Tanács nemzeti ünneppé nyilvánítja április 4-ét. V. 7. Megnyílik az újjáépített Ferihegyi repülőtér. 18. Megjelenik az 1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról. VI. 15. Megalakul a főváros ideiglenes tanácsa. VII. 15. A kormány az USA-hoz intézett jegyzékben megbélyegzi az amerikaiak agresszív beavatkozását Koreában. A budapesti békegyűlés elhatározza, hogy teljesen felszerelt tábori kórházat küld Koreába. Az „El a kezekkel Koreától" akció keretében országos gyűjtés indul. 25. A minisztertanács rendelete a budapesti kerületi, járási és városi tanácsok felállításáról. A tanácsok augusztus 15-én kezdik meg munkájukat. VIII. 17. Kőbányán tízmillió forint beruházással elkészült és megkezdi működését a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára. 19. Első ízben osztják ki a Népköztársaság Kiváló és Érdemes Művésze kitüntetést.