Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS

X. 7. Dinnyés Lajos miniszterelnök kormány-nyilatkozata az országgyűlésben. A kormányprogramot a képviselőház több napos vita után október 13-án fogadja el. 14. Megalakul a Történelmi Emlékbizottság és az Országos Nemzeti Bizottság által kiküldött 48-as tanács a szabadságharc centenáriumának megünneplésére. 23. Az országgyűlés törvényt hoz a munkásbíróságokról az árdrágító és közellátási visszaélések szigorú megtorlása céljából. 30. A Szovjetunióból hazaérkezik a százezredik hadifogoly. XI. 7. A törvényhatósági bizottság rendkívüli díszközgyűlése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 30. évfordulója alkalmából. 25. Megtartják az első tárgyalást a munkásbíróságon. XII. 12. Rendelet a kollektív szerződésekről és az Országos Munkabérmegállapító Bizottság felállításáról. 19. A törvényhatósági bizottság a bizottsági tagságra méltatlannak ítéli a volt Magyar Szabadság Párt és a volt Függetlenségi Párt tagjait. A törvényhatósági bizottság újból elnökévé választja Szakasits Árpádot. 31. Az SZDP baloldali vezetésű fővárosi végrehajtó bizottsága állást foglal a munkásosztály egysége és a párt megtisztítása mellett. 1948. I. 3. Megalakul a „Segítséget a görög népnek" mozgalom országos bizottsága. 15. Az MKP nagybudapesti Pártbizottsága közigazgatási osztálya előterjesztést tesz Nagy-Budapest létrehozására. II. 1. Budapesten megnyílik a Rendőr Akadémia. 12. A hároméves terv gyors végrehajtása érdekében a Ganz Hajógyár munkásai munkaverseny szervezésére szólítják fel a Szakszervezeti Tanácsot. 21. Az MKP Politikai Bizottsága tagfelvételi zárlatot rendel el március 15-ig. III. 5. A minisztertanács határozatot hoz a dolgozók iskolájának megszervezéséről. 14. Első ízben osztják ki a Kossuth-díjakat. 110-en részesülnek a magas kitüntetésben. Megnyílik a Petőfi Múzeum. 15. A törvényhatósági centenáriumi díszgyűlés törli Budapest díszpolgárainak sorából az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc ellenségeinek (Haynau, Jellasich, Paskievics, Radetczky, Windischgrátz, Schwarzenberg, Bach Sándor Grünne Károly) nevét. A csepeli munkások felhívása alapján megkezdődik az első szocialista munkaverseny. Az országgyűlés törvényben rögzíti az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékét. 17. Megalakul az MKP és az SZDP közös nagy-budapesti egységbizottsága. Elnöke: Kádár János, helyettese: Vágvölgyi Tibor, titkár: Köböl József. 22. Megalakul a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ). 25. Államosítják a száznál több munkást foglalkoztató ipari üzemeket. IV. 4. A szovjet hadsereg küldöttsége katonai díszszemlén adja át a Hősök terén a negyvennyolcas szabadságharc zászlóit. 11. Megkezdik Budapesten az Úttörővasút építését. 21. Az államosított üzemek, gyárak, és vállalatok vezetőinek értekezletén Kádár János, az MKP főtitkárhelyettese és Karcag Imre iparügyi államtitkár beszél a vállalatvezetők feladatairól. A törvényhatósági bizottság alelnökévé Kiss Károlyt választják. 30. Kiosztják az első élmunkás kitüntetéseket. V. 10. Mindszenty József a katolikus pedagógusokhoz intézett körlevelében tiltakozik az egyházi iskolák államosítása ellen. 29. A nagy-budapesti pártszervezetek egyesítő konferenciája. Ezzel befejeződik a nagy-budapesti kommunista és szociáldemokrata pártszervezetek egyesítése. VI. 2. Az MDP Nagy-Budapesti választmányának alakuló ülése. A választmány titkárává Kádár Jánost, titkárhelyettesekké Köböl Józsefet és Vágvölgyi Tibort választják. 10. A Gazdasági Főtanács határozatot hoz a margitszigeti belépődíj eltörléséről. 34* 531