Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)
Erzsébet és Soroksár egy kerületet képeznek, ugyancsak Lőrinc és Imre egy egység. Rákoskeresztúr és Rákoscsaba települései egy kerületet képeznek. Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld, Cinkota szintén egy egység és Rákospalota, Pestújhely ugyancsak. A helységek elnevezésénél és számozásánál figyelemmel kellett lennünk a tradíciókra. Ezért itt is kevés a változás, inkább a helységek egy kerületbe való összevonásánál merült fel a kérdés. A 22 kerületből 18 kerület elnevezése változatlan maradna. (Mindenhol elhagytuk a Szt. jelzést.) 3. Nagybudapest megalakítására vonatkozóan törvényjavaslatot és végrehajtási utasítást kell kidolgozni. A jogszabály december közepén jelenne meg és december 31-ével lépne hatályba. Javasoljuk, hogy a Belügyminisztérium kapjon megbízást a törvényjavaslat és végrehajtási utasítás december l-ig való kidolgozására. Nagybudapest kérdésével kapcsolatos a fővárosi tanácsok kérdése. Javaslatunk az, hogy a fővárosi tanácsok kérdése ne Nagybudapesttel együtt, hanem az alkotmány 35 §-a értelmében kiadandó, a tanácsokról szóló törvényekkel együtt kerüljön tárgyalás alá. 4 BPB. Arch. B/l/50/1949. Tisztázat. 162. b) Szempontok a Nagy-Budapestre vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásához 1949. december 10. A kérdésnél három fő szempont mutatkozik: I. Miért nem valósították meg Nagybudapestet a felszabadulásig? II. Milyen hátrányokkal, nehézségekkel járt a széttagoltság a peremvárosok lakosságára, főleg a munkásosztályra? III. Milyen változást jelent Nagybudapest megalkotása? I. Miért nem valósították meg Nagy budapestet a felszabadulásig? 1. Különféle tervek voltak Nagybudapest megvalósítására, azonban komolyan a kérdés megoldásához nem nyúltak hozzá, mert attól tartottak, hogy Nagybudapest megalkotásával a munkásosztály befolyása meg fog erősödni azáltal, hogy a főváros lakosságának szociális összetétele a munkásosztály javára el fog tolódni. (Féltették a főváros „keresztény-nemzeti" jellegét.) 4. Lásd a 164/b. számú iratot.
